1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
188. ülés
N 188. ÜLÉS. 2. Május. 42J veszíes Félnek egyedül helyben lévő és a’ Vásári hatóság alá tartozó Ingó Javaiban a’ Vásár helyén tartandó ár verés útján nyomban, ha pedig azon Javak elegendők nem lennének, azon Félnek más egyébb Javaiból is az illető Törvényhatóság által Küldő levelek mellett hajtatuak végre.“ Ezen szerkeztetést tehát a’ KK. pártfogásába ajánlja. — Pest Várossá 1-ső Követje : Nem tagadja ugyan, hogy ha a’ Vásári Bíróság ítéletei Compassus mellett másut is végre hajtandók volnának, illyen Bíróság hatósága tetemessen növekednék; azomban illy kiterjedett kört ő inkább a’ Cambio mercantile Törvény széknek fentartani akarván, a'Vásárokon szükséges gyors igazság kiszolgáltatásának czélját azzal is elérhetendőnek véli, ha a’végre hajtás az ott lévő Javakra korlátoltatik; bizonyos lévén abban, hogy azott nyert ítélet, mennyire az érték fogyta miatt helyben nem sikeritetnék, minden egyébb Törvényhatóság előtt legalább úgy, mint tellyes bizonyítvány, tekintetni fog. Borsod Vármegye’ 2-ik Követje: A’Szólló Küldői sem akarják ugyan azt, hogy a’Vásári ítélő székek ítéletei Compassus mellett exequáltassanak, de azt kívánnák még is, hogy valamint alább a’ 20-ik §-ba felhagyva van a’ Törvény rendes útja annak számára, ki a’ Vásári ítélő Szék sententiáján meg nem nyugszik; úgy mondattassék ki itt is az ; hogy ha a’ Nyertes fél megítélt kérésére a’ Vásári Ítélő szék hatósága alá tartozó Javakbul ki nem telik, annak részére is a’ Törvény rendes útja felhagyattatik. Olvastatott végre a’ 14-ik §-us „Jóllehet a’ Nemessel; ha csalt nem bejegyzett Kereskedők“ Quamvis Nobiles nisi inprotocollati negotiatores sint“ ’s a’ t. Vas Vármegye’2-ik Követje: A’jelen Tanácskozás alatt lévő Szakasz azon részét , a’hol az mondódik, „hogy a’ Nemessek, ha csaknem béjegyzett kereskedők, csak akkor idéztethetnek a’ Vásári Bíróság eleibe, midőn magokat önként alája vetik“ Küldői részéről ő is egészlen alá írja, ha azomban ez igy áll a’ mint úgy is kell állani, akkoron a’jelen Törvény Javallatnak azon része „hogy ha a’ Nemessek mint Fel Peresek a’ viszont kereset útján valamiben terheltetnének, azok erre nézve a’Vásári Bíróság által elniarasztaltathatnak, és a’ végrehajtás is azoknak Ingó Javaiból eszközöltethetik“ az Előzményekkel éppen ellenkezésben áll a’ Nemesi Igazokra nézve nagyon sérelmes; mert az által, hogy a’ kereső Nemes Felperes mást a’ Városi Bíróság alá tartozandót a’ Vásári Bíróság előtt megkeres, annak Bírósága alá magát és értékét nem veti, hanem csak keresetét, meg, vagy meg nem ítélés végett terjeszti a’Bíróság eleibe, a’ miből is azt, hogy ez által egyetemben az ellene hozandó Itéleben is önként előre megegyezett; következtetni egy átalyában nem lehet; mellyért is ezen Törvény Javallat az előre bocsájtott Törvényes Elvei nyilványos ellenkezésben lévén, azt világos útasitásánál fogva oda változtatandónak Ítéli , hogy ha a’ visszont keresetnek helyé lenne, erre nézve a’ kereső Nemes Felperes mindenkor az ő Törvényes Bírósága előtt kerestessen és Ítéltessen meg. — Bács Vármegye5 2-ik Követje : Küldői azt kívánnák, hogy: a’ Nemes embert Városi Bíróság ne ítélhesse, másképp, csak azon esetre, ha az magát az alá vetné, mire nézve kívánnák, hogy minden Vásárban jelen lenni tartozzon egy Szolga Biró és Esküit, melly a’ Nemest Ítélve, és a’ végre hajtás nyomba történvén , a’ fellycbb vitel pedig Birtokon kívül engedtessen meg. — Az Előlülő Bács Vármegyei Követ észrevételére azt jegyzé meg, hogy ha a Nemes ember a’ Városi Bíróság előtt kezdi a’ Pert, ugyan azon Perben ha azt Jegyző-Kiinyv Vll-ik Darab. 107 A’ 15-ikT. Cz. 14-ik§-a a'Vásári Bíróságnak a' Nemesek ingó javaira nézve melly esetben leendő biráskodhatásárul.
