1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
184. ülés
302 hivatkozott, mellveknek világos értelmüknél fogva Szepes Vármegye maga egyiket a’ másika nélkül elintéztetni nem kívánja. — Már pedig, midőn ezen felül a’ Vármegye azt állítja, hogy a XVí Városok visszatsatoltatások nagy áldozatjába kerül, a’ XVI városok ellenben ezen visszatsatoltatástól irtóznak, vallyon nem szükséges e’ a’ le«°ondossabb figyelemmel fontolgatva el határozni a’kétes dolgot? nem vádoltathatnék e’ perfunctoria tractatioval a’ Törvényhozás, ha minekelőtte azt rendszerént vizsgálta volna, előzőleg megdöntené? az 1807-ik Ország Gyűlésének felírására hivatkozókat emlékeztette arra, hogy jóllehet az 1811. Ország Gyűlés a’ remanentialis földekre nézve nézeteit kijelentette, ezek még is nem tartóztatták a’ jelen Ország Gyűlését, hogy ellenkezőt ne állítson; — ezeknél fogva a’ vitatásba vett kérdést vagy a' publico politicumra halasztatni, vagy akármi határoztassék is, azt ügy tekintetni kívánta, mint a’ minek semmi meg előző befolyása az annak idejében in merito előforduló kérdésnek elhatározására nem lehet. Árva Vármegye 1-ső Követje a’ többségnek hódolni szokott, ’s most is hódolni kész— de minekutánna a’ XVI Szepesi városok bíróságát, az Országos Küldöttség által szerkeztetek javallathoz képest alkalmaztatni Küldői kívánnák, s azért az Ország Bírája feljebbvitelére javallott ítélet Széket el rendeltetni akarnák, — az Országos Küldöttség szerkeztetése mellett szavaz. Torna Vármegye 1-ső Követe a’Szepesi Városokról szólló kérdést, most is abból a’szempontból veszi, mint a' Békebiráknál, mert a’fen tartott vissza léplieiéssel a köz Polgári Munkálatban szabadon rendelkezhetik az Ország. Az 1807-ki felterjesztett Nehézségből okoskodni nem lehet, részszerént azért, mert azon Javallat, mellyel a’ vissza kaptsolásról maga Szepes Vármegye tett, nem igen elfogadható, részszerént pedig azért, mivel nem tsak Ország Gyűlési határozást de valódi Törvényt is lehet változtatni, a’nélkül, hogy vagy az Ország Gyűlése, vágyj az egyes Törvényhatóság is változó voksa miatt megitéltethetne. Egyébberánt nem tagadja, hogy Privilégiumokat is lehet változtatni a’ Törvényhozásnak, azombau szivéből kívánja, hogy egy Privilegium változtatásának se legyen olly szomorú következése, mint annak volt, melly Visegrádot a’ régi nagy Királyok híres Lak helyét szomorú és tsak a’ földi múlandóságra emlékeztető düledékké változtatta. Borsod Vármegye 2-ik Követje. Nem szenved kétséget, hogy a’ Szepességi XVI Városoknak Szepes Vármegyéhez leendő tsatolása dolga kimentése, s annak módja, és feltételei meg hányása vetése, és elhatározása a Publico Politicum tárgyú Rendszeres munkára tartozik, ’s annál fogva azon fontos okok, és tekintetek előadását, mellyek a’ XVI Városoknak Szepes Vármegyéhez való tsatolását nem kívánják, hanem parantsolva javasolják — a’ Szólló is elmellőzve, a' Publico Politicum tárgyú Munka elővétele idejére halasztja-—de már abban az értelemben a’ Szólló sints, hogy a’ XVI Városok ítélő székei elrendelését innét egyátaljában el halasztani kellene. Ugyan is itt az Országbeli minden ítélő Székek elrendeléséről alkotván törvényeket; mitsoda Rendszert készítenénk akkor, ha ezen ‘XVI Városokat , a’ Rendszerezés alól ki hagyva, a’ dolgot bizonytalan időkre halasztanánk el ? mi azon nagy ok , melly miatt azt tülekednünk kellene? — Valójában ezt tselekednünk nem lehetvén, itt a’ Törvénykezési Elvet közönségesen véve ki kell mondanunk, ’s azt, a’ mi a’tárgyban Publico Politicum, oda kell hagynunk, — És mi is lenne abból , ha aL XVI Városok dolgát, most itt egészen elhagynánk, vagy mostani állapotában. a‘ vagy tsak pro visonai. módon indite ÜLÉS 28. April.