1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
184. ülés
1S4-(1ik ÜLÉS. 28. April. 303 is meghagynánk? — Ha egészen elhagynánk, úgy tettlegesmérnénk el azt, hogy a' XVI Városok, egy majd még ezután elrendelendő Törvényhatóságot formáinak — holott az ó Törvényhatóságokat Törvényeink soha meg nem esmerték — ha pedig Ítélő Székeiket mostani állapotokban provisoriai módon meghagynánk, úgy mikor a' Publico Politicum tárgyú Rendszeres munkára jutandunk el, majdan a’ fog mondódni, hogy minekutánnaa'XVI Városok összeségét ítélő székeiknek bár tsak provisoriai módon történt coordinatiojával, valódi Törvényhatóságnak már inegesmertúk, azon ítélő Székeket végképen is állapítsuk meg, sőt a’XVI Városok összeségének, mint Országbeli Törvényhatóságnak , a’ Diaetán is adjunk helyet, és voksot: azért is—hogy mind ezek a’jövendőben bajt és szövevényt okozható állapotok kikerúltethessenek, a’ Szólló is a’ Kerületi szerkeztetés megmaradására voksol ugyan, de a mennyiben elfogadni látszattak a’ Rendek már eddig azon Ehet, hogy minden Pernek az egész Országban három és nem több ítélő Székei legyenek, ha pedig a Kerületi szerkeztetés egészen meg állana, úgy a’ XVI Városokbeli Lakosok pereiknek négy Ítélő székeik lennének, a Szólló azt veszi Javallatba, hogy ezen szavak helyett „ad Curiam Regiam“ ezek tétessenek „ad Tabulam Septemviralem.“ Szepes Vármegye 2-ik Követje: ügy, a’ mint Követ Társa megmondotta, előre is azt jegyzi meg, hogy Küldői a’ XVI A'árosokat azon kedvezésektől, mellvekkel a’Privilégiumai valóságos értelme szerint fel vannak ruházva, meg fosztani nem akarják, de midőn itten tsak az a‘ kérdés forog fen, ha vallyon e’ jelen Czikkely a privilégiumaival ütközésben vagyon e'? a’ nélkül, hogy azokat bővebben feszegetné/ a’ mellyek eránt 1807-ben a' Kk. és RR. ex professo határozást hoztak, azt bébizonyitani fogja, hogy sem a’ KK. és RR. sem a’ Kormány azon Privilégiumokat soha úgy nem nézték, mint ha azok 3Iegyéje Törvényhatósága gyakorlását egészen kirekesztették volna, mert ezen Városokat Sigmond Király 1412-ben elzálogosítván, Mária Theresia gondos szorgalmatossága 1771-ben az Országnak szünetlen sürgetéseire vissza váltotta, és ugyanazon szempillantatban úgymint 1772-ben Septemb. 18-án Megyéjéhez azon szavakkal vissza kaptsolta „Eidem Comitatui Scepusiensi jure postliminii reincorporavit, constituitque, ut omnis legalis ejusdem Jurisdictio in partes has reviviscat“ — és igy az elébbeni privilégiumokat úgy, mintha ezek Megyéjének Törvényhatósága ellen kőitek volna, és igy a’ Városokat is különös igazgatás alá nem is vethette. — Megyéjének ezen feléledett, és az 1222 : 5, 1500: 8, 1599: 9. 1649: 28, és 1655: 82. Törvény Czikkelyihez alkalmaztatott jussát ugyan azon Felséges Asszonyunk még inkább meg erősítette, midőn ezen Városokat, egy különösen ez iránt kiküldött Királyi Biztos által, a’ közönséges igazgatásnak minden ágaira nézve Megyéjének által adta, sőt 1773-ik Észt. Septemb. 18-án Varsóban szerzett kötés által a’ külső hatalmasságok, és egész Europa emlékezetül ezen Mező Városoknak Szepes Megyétől való függését, és ahoz való vissza kaptsoltatását kinyilatkoztatta ezen szavakkal „Oppidorum horum et Locorum a Comitatu Zips dependentiam, et ad illam inclusionem coram Europa declaravit.“ — Eddig tehát maga azon Királyné, kire a’ Mező Városoknak Tisztviselői olly igen hivatkozni szeretnek, legtávolabbrul is régi privilégiumait úgy nem vehette, mint ha Megyéje Törvényhatóságát eltörlötték volna, mert azokat vissza váltatások alkalmával Megyéjéhez visszakaptsoltatván, annak törvényes hatalmát világosan elesmérte. Idő folvtával különös történetekre nézve, mellvek sem az Országnak, sem a‘ Vár-76 *
