1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
184. ülés
IH 4-dik lUF.fi 2H. April. 301 ¥ lesee’ tárgyban tett Felírásának alapjai olly erősen állanak, hogy azokat, az e’ mai nap ellenkezőleg előadattak legkevesebbé sem gyengítették meg — nem azon tekintet, hogy azon Városok nem kívánják Szepes Vármegye Törvényhatóságát, mert a’ szerént mind azokat, kik a'rendes Törvényhatóságokat nem kívánják, az alól fel kellene menteni, és így mivel a’ törvényes hatalmat leginkább azok nem óhajtják, kiket a Törvények ereje helyhez tét azon állapotba, hogy Polgár Társaiknak veszedelmesek ne legyenek, az illy elv megállapittásával nem következhetne egyébb, mint a' Köz Társaság jótékony kaptsolatainak tökélletes felbomlása. — Nem a’ kimivelés, és az Ország virágoztatásának tekintete, mert e’ szerént meg kellene esmérni, hogy a’ Megyék Intézetje ezen tekintetekkel öszvenem fér, ’s e’ szerént az utolsó Falut is (minthogy a' kimivelést, és a’ virágoztatást közönségessé tenni , és nem egy két helyre szorítani szükséges) a' Megyék Törvényhatósága alól ki kellene venni. — A’ mi már magát a’ tárgyat illeti, azt ugyan nem tarthatja, a’ mit itt a napokban közönségessen kimondani hallott, hogy minden Kiváltságok a’ Törvény sebei, — mert az alkotmányunk Rendszerével ellenkezik, maga az alkotmány az Ország Rendei Privilégiumán alapul, hanem az kétségen kívül való, hogy az olivas Privilégiumok, mellyek a Törvényekkel ellenkeznek,1 meg nem állhatnak, bizonyítja ezt az 1723. 15. Czikkelyben ki mondott azon közönséges elv: Xon obstante antiquo usu, vel Privilegio, alioquin contra positivas Patriae leges subsistere non valente, kétségén kívül való az is, hogy az ollyas Privilégiumok, mellyek az alkotmányba, Törvényekbe, ősi Intézetekbe, 's Ország közönséges érdekébe ütköznek, a’ Törvényhozás által meg semmisítcthetók, valamint meg semmisittetek Ulászló idejében Yisegrád Privilégiumai, minthogy az Ország szabadságával ellenkeztek. — A’ Városoknak ’s egyébb a’ Megyék Törvényhatósága alól való kivételének eredete egy idejű, és egy természetű azon kivételekkel, midőn az egyes Személyek is Privilégiumok által magokat az alól ki vonni törekedtek, ’s egy visszaélésen alapul, valamint az elsőt Mátyás H-dik Decretumanak 21-dik és Ulászló 2-dik Decretumának 15-dik Czikkelyci és más Törvények eltörlik, úgy a’ másodiknak ellenére Ulászló 4. Decr. 28-dik Czikk. a’ Városokat a’ Vármegyék Törvényhatósága alá bízza. A’ XAT Szepesi Aárosok a' A ármegye kebelében el szórva 8 helyen, a' nélkül, hogy azok egymással határoztatnának, feküszuek, ezen természetes fekvések se javasolhatja, hogy tovább is a’ Megye Törvényhatósága alól ki legyenek véve, mert mind a köz igazgatás, mind a’ köz bátorságnak szenvedni kell ott, hol a’ Tisztviselő minduntalan egy más Jurisdictiora akad, hová hatalma nem terjedhet. Ha nem lehet sérelmesnek tartani, hogy a’ XA I A árosok Úri hatalom, az az a' Kamarai Igazgatás alatt vannak, még kevesebbé lehet sérelmes, ha egy Vármegye Törvényhatósága alá fognak tartozni. Mind ezen okoknál Marmaros A'ármegye Követjével egyet nem értvén e’ tárgyban, se abban, hogy ezen tárgy a’ Köz Polgári Munkálatra halasztasson, mivel itt, hol az ítélő Székek rendeltetnek el, azon A árosi ítélő Székekről is szóllani kell, meg nem egyezhetvén, a’ Kerületi Szerkeztetést, ügy a' mint van, megtartani kívánja. Temes A'ármegye 1-ső Követje ügy vélekedett, hogy a’ XVI Szepesi városok eránt az első törvényczikkelybcn tett határozás minden következés nélkül való a publico politicumbau erántok előforduló kérdésnek megfejtésére, az itt teendő határozást is csak ollyannak tekinti — annak kimutatására, mi szoros összeköttelésbeu légyenek ezek, Szepes Arármegyének a’ többi 3Iegvékhez intézett levelének szavaira Jegy tó Könyv. VU-dik Darab. T6
