1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
181. ülés
r 181-<AA ÜL LS. 24. April 230 legyenek az előadók, a' Szolga Biró és Esküdtek száma pedig egyre ne szorittasson, de a Tiszti Cgyészé is tétessen a’többi Tagok közé, sőtt a’ Perekre felügy ellő Hivatal is felállittasson. Bars Vármegye 1-ső Követje: a Hevesi és Liptói Indítványokat elfogadván. Nógrád Vármegye 2-ik Követje: a’ Csanádi Követtel egy értelmet tart. Pesth 4 ármegye 2-ik Követje: a’ Szolga Bírákra és Esküdtekre egy bizonyos rendet kíván megállapíttatni; az előadást azomban a Jegyzőnél kell meghagyni, ha az Előadó is választatok, a’ már általa felhozott okoknál fogva, a’ hatalmasnak lehetetlen fog lenni nem nyerni. Többnyire nem ellenzi, hogy Honth Vármegye Követje javallata szerént a’ Jegyzőnek is legyen voksa, ha egyszersmind Tábla Biró. Vas Vármegye 2-ik. Követe: feleslegesnek tartja a’ Szolga Biró és Esküdtnek jelen létét, mert ezek ügy is eleget elvannak foglalva. A’ Jegyzők előadását pedig nem ellenzi, hanem hogy az egyébb Polgári dolgokéi ne maradjanak, a’ Törvényes dolgokra külön Jegyzőket kíván. Borsod Vármegye 2-ik Követje: Küldői egy értelemben vannak a’ Zempléni és Hevesi Szomszédjaikkal, ’s azt kívánják, hogy ezután ne a’ Jegyzők, hanem a’ salarisált Assessorok legyenek a’ Törvény Székeken Referensek. Ugyan is minden Vármegye legjobban tudván önnön környűlállásait, Borsod Vármegye előre el látja , hogy ha a’ Törvény Szék ezután egész Terminus alatt együttűl, Megyéjében a’ nagyobb számü Polgári, Úrbéri, és Criminalis Perek miatt legalább is állandóul bárom Senatusokra kelletvén feloszlania a Törvény Széknek, a TörvénySzéki l lések a’ Vármegye három Jegyzőit, szinte állandóul elfoglalandják, hát pedig hol vannak még a’Vármegye Jegyzőinek Politicus Tiszti kötelességeik? a’ Vármegyék köz és kissebb Gyűléseikben, a Confrontational Székeken, a’ Perceptori számadások megvisgálásában a sokféle Deputatiókban ’s a’ t. való szolgálat szinte a’ Jegyzőket illeti. A’ ki erre azt vetné ellen , hogy szaporíttatni fog a’Jegyzők száma Honorariusokkal, majd segitenek ezek a’dolgon, annak azt feleli a’ Szólló, hogy a’ Honorariusok közt is néha igaz akadnak olly jeles líiak, kik Fő Jegyzők is lehetnének ’s lesznek is ; de többnyire azon Hiú Jegyzők, még tsak az öröm és az élet gyönyörűségeit keresvén, nem annyira szeretik magokat a’ sok munkával rongálni, ’s gyakorlatlanok lévén, nem sokat törődnek az ítéletek helyes feltételével; holott sok, majd nem minden átlói függ! hogy az első Bíróság Ítélete hogy van feltéve? ’s ha Honorarius Jegyzők fogják a’ Törvény Szék Ítéleteit feltenni, az appellata útján sok bajai, és alkalmatlan múlattságai lesznek a’ Királyi Curiának a’ sok rendetlenül készített ítéletek visgálásával. Továbbá az 1790-ki Országos Deputatio is a’ Salarisált Assessorokat javalván Referenseknek tétetni, az annál helyesebb, hogy így módja lesz a’ Referenseknek a’ Peieket előre körül nézni, ’s egybevetni; — ’s így a’ Per referálására készen lenni — a’ Vármegyék Jegyzőik pedig mind azokra reá nem érhetnek. — Egyébbaráiit többször halván a’ Szólló némelly Követek által is itt azt a Vármegyékre nézve nem ditséretes állítást, és szerentsétlen jövendölést mondatni, hogy már hijjában a’ Vármegyékben nem is lehet ollyau Tagokból egybe szerkezteténdő Törvény Székeket felállítani, mellyek a’ Perek, és kivált a Juris Perek elitéléséhez voltaképpen értenének; ’s jól folyna «lottók az 60 *
