1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

179. ülés

igy ezen intézet változhatatlanul a’ Királyi Táblához kötve nem lévén azt, véli, hogy ezen intézetnek inkább az érintett törvény lelke szerént a’ Királyi Táblát jövendőleg pótolandó Törvényszékre is által kell menni.

Sopron Vármegye 1-ső Követje: Küldői kívánják 1-ör hogy a’Kerületi Táblák megmaradjanak, de egyszersmind a’ Királyi Tábla Pereit is általvegyék, ha ez nem állana, 2-or a’ Kerületi és a Királyi Táblákra nézve maradjon minden ügy, a’ mint van, és 3-or az 1790. 56-ik Törvény Czikkeiy továbbá is fentartasson.

Szepes Vármegye 2-ik Követje a kérdésben lévő Czikkeiy eránt azt jegyzi meg, hogy három okot esmér, mellynél fogva a' Kerületbeli Táblák felállitattak, az első (mellya’ törvényben is emlitettett) ok az: hogy az ítélő Mesterek jelenléte a’ Királyi Táblánál szükséges lévén, és igy az Országban ítélet hozás végett nem utazhatván, helyette más Bíróságnak rendeltetni kelletett; a’ második, vélekedése szerint az. hogy akkori időben a Birtok kevesebb kéznél, és erőszakoskodás is divatban lévén, a’Vármegye Törvényszéke egy nagyobb Birtokos ellen függetlenségét fen nem tarthata, — a’harmadik pedig az, hogy a’ Törvényszékek helyes elrendelése nélkül a’ perek jól és foganattal nem ítélhetők: Jlár kérdezi, ha valyon ezen elő lmzott erősségek, ezen Táblák további meg tartását javasolják, vagy a’ száz esztendei tapasztalás és a Vármegye Törvényszékeinek már helyesebb elrendelése ezek eltörlését nem kívánják e’? A’ tapasztalás azt mutatja, hogy sem valami különös függetlenség jeleit nem adták, sem Törvénytudománnyal a’ Vármegyék Törvényszékeit felül nem haladták,— azt bizonyítják a’ perlekedő Feleknek a’ Cancellariához történt számtalan folyamodásai, és a be tsuszott visszaélések orvoslásai , és minekutána a Táblák által hozott ítéletek tsak úgy, mint a Vármegyék Törvény székeinek sententiáji, és talán többször is vagy változtattak, vagy meg semmisittettek, — a Vármegye Tábla Bírái ön tudományát annyival jobban meg betsülni tanulták;-—-valóban is, ha a’ Törvény székeknek tagjait azokkal hasonlítja, a kik a Kerületi Tábláknál ülnek, azt találja, hogy ottan vagy Vármegyének szolgált Tisztjei, vagy a’ perlekedésben meg őszült Prókátorok, a’ kik minden Országban a legjobb Birákhoz tartoznak, vagy a’ Megyének nagyobb Birtokossal ülnek, a’ kik már ifjúságokban a’ zöld asztalnál a’ tanácskozásokat hallgatván, attyok székei kipótolásához szoknak, a’ Kerületi Tábláknál hasonlóképen a’ Megyék szolgált Tisztjei, vagy néha ollyanok is Ítélnek, a’ kik tsak ottan a’ Bíráskodáshoz szoknak. — így tehát ebben is különös elsőbbséget nem találván, minekutána a7 szegény ember Megyéjében Bírói Széket lelvén, a’ Kerületi Városban többet költeni, és perét esméretlen Prókátorra bízni, kéntelenitetni nem fog, mind ezek, mind a’ szolló Követ előtt is fel számlált okoknál fogva világos utasítása következésében, a’Kerületi Táblákat el törültetni kívánja. — A’ mi pedig a Juris pereket illeti, ha azon leplet fel vonja, mellya’ Juris perek el Ítélése nehézségét fedi — Fehér Vármegye Köveíjével egy értelemben nem lehet, mert mint kívántatik p. o. in processu ex radicalitate Juris, az, hogy először is azon okleveleket, mellyeknél fogva az Alperes magának nagyobb és erősebb Just tulajdonit, előmutassa, úgy mint a’ Donationalis Leveleket, az Igazság Bírái ítéletét, mellyek azon Donationalisokban alapulnak és Királyi meg egyezéssel történt Fassiokat, már ezeket a’ Vármegye Tábla-Birája is el olvashatja, és a’ felhozott erősségek szerint meg bírálhatja — továbbá azon levelek usuroboratioja, a’ Jószág jövedelmeinek valóságos be szedése, és birtok használása által bé bizonvitatik— de mi a’ Jövedelmek valóságos be szedése, azt a’ Vármegye Tábla-39«