1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
177. ülés
HW j 77-dikÜlt ÉS. 19, Amit. % ■ lési'Tanátskozás tárgyává nem tétethetnek, az Ország Gyűlésének azon rés* Országok épségéről rendelkezhető hatóságát annál kevésbbé esméri meg. ’s abban, hogy a’ Tenger melíéki Canlerális Kerületnél lefolyt Perek a’ Báni Tábla megvisgálása, aZ oda való Nemesek pedig Zágráb Vármegye Törvényhatósága alól 1647. 57-ik Törvény Czikkely ’s az 1808-ik Angustus 19-röl kőltt K. K. Rendelet, úgy szinte a’ legrégibb,'s most is lenn álló szokás ellenére, el szakittassanak, — soha meg nem egyez. Egv ébberánt ne hogy befolyásával a’ kérdéses sérelmet törvényesíteni, ’s reá nézve megegyezni látszasson, abban többé, míg az annyiszor elő hozott határozás fel maradand, ámbátor Küldőinek Utasításai szerint á 2-ik és 3-ik §-ra nézve több észrevételei volnának, avatkozni semmi esetre nem kiv an. Az Elölülő: igazságossak lévén Horváth Ország Követ}ének észrevételei a’ Tengeniielléki Kerületre, a’ KK. és Rendeket újra serkentette, hogy a’ Banális Tábla felsőbb megvisgálásat újra megállapítani, és úgy a’ Curia helyett a’ Hétszemélyes Táblát tétessék. Turopolyának Követje is hasonló értelemben szólván, a többszörös „maradjonu felkiáltásokból úgy látszott. hogy a' KK. és RR. az Elölülő Javallatában meg nyéigodnak; mihez képpest Horv áth Ország 2-ik Köv etje. Midőn a’ Szólló a' KK. és RR. ezen igazságos határozását elfogadja, mi előtt útasítása némelly pontjai e’ jelen 5-ik Czikkely 3-ik és 4-ik §-ra nézve elő adná, kinyilatkoztatja a' KK. és RR. előtt, hogy Dalmát, Horváth és Tóth Ország Rendei azt kívánják, hogy a’ Fiumei Kormányozó hatalma, tsupán a' Kereskedést, Kikötőket, az egézséget és a’ Tengeri Consulatust illető tárgyakra szorittasson, és hogy a’ kérdésben forgó Tenger melléki Cameralis Kerület, melly már igen régtől ólta az 1647: 57. Törv. Czikkely szerént Zágráb Vármegyéhez tartozott, azután 1777-ik Esztendőben Szörény Vármegyéhez csaioKatott, későbben 1786-ik Esztendőben eitörűltetv én Szörény Vármegye, Zágráb Vármegyéhez ismét vissza kapísolíatott, végre három Esztendők lefolyása után az :Í789-ik Esztendőben 2-ik Jósef Császár paranísolatjából egy Kereskedési határ vonat húzódván, á’ Fiumei Kormányzónak a’ Törvény Könyvben fel nem található hatósága alá vettetett. Azonban az bizonyos, hogy a’ nevezett Kerület Zágráb Vármegyéhez ’s annak alkotmányos Törvényhatósága alá (melíyet Zágráb 1 ármegye az ezen Kerületben lakó Nemesek eránt, nem állván ellent annak elválasztása, ködömben is gyakorlott, és most is gyakorol) jure postliminii annyival inkább tartozik, minthogy külöinben is 2-ik Jósefnek minden Törv ény elleni Rendeletéi az Í790: 32-ik 34-ik 36-ik és 44-ik Törv ény Czikkelyek által eltörültettek, és a Szent Koronához tartozó minden Vármegyék az 1542: 35—ik és 36-ik Törv ény Czikkelyek értelménél fogv a kiegészitessenek, és még az Adóbeli és Köz tárgyakban eránta határozás fog tétetni, a’ többször említett Kendet a’ XAT. Szepesi A árosok, a' mellyek már 400 Esztendők ólta elszakittattak SzepesVármegyétől, példája szerént, Zágráb Vármegyének a’ más ATármegyékre nézve meg állapított elvek szerént csupán a Törvényes Tárgyakra alája vettessen. Kéri tehát a’ Szólló Követ a’ KK. és RR-ket, hogy a? Rész Országok Rendéinek ezen törvényes, és igazságos kívánságához hozzá járuljanak. Komárom Arármegye i-ső Követje azomban újra fel akadt abban, hogy ha a’ kérdés igy el döntetne, a’ megállapított elvek ellenére a’ Vinodoli Pereknek 4 Bírája lenne,
