1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
173. ülés
477 /7:i-dik í LÉS. lő. Aprít Cgocsa Várni egyének 1-ső Köveíjc azon véleményben, hogy a hitelező jussaiul megfosztatik, ha a’ polgári javakkal egyszersmind nemesi Jószág is leköttetvén a pernek a'A ármegye előtt kellenek kezdődni, — nem lehet, mert úgy hiszi a’ Szolló, hogy Országunkban egyformán minden bíróságnál szolgáltaik ki az igazság, annál fogva ezen szakaszt vagy ki hagyatni, vagy a’Thuróczi Követ javallata szerint módositatni kívánja', annyival inkább, mivel ezen Törvény Czikkely 6-ik szakaszában azon rendelkezés tétetik: hogy azon esetben, ha a’ birtokos Nemesnek polgári vagyonai az Ítélet végrehajtásához elegendők nem lennének, a' törvénves elégtétel más egvébb javaiból általküldó levelek mellett fog eszközöltetni. A as A ármegyének 1-ső Követje. Ezen szakaszban foglalt javallatot Küldői részéről semmiképpen el.nem fogadhatja, mert miután a’ speciális hypotheca a’ Bíróságot'a’ Törvény értelme szerint meg nem változtatja, magából folyik az, hogy jllves 'specialis hypotheca lekötéséből Bíróságot következtetni nem lehet. — De ezen kívül a’specialis hypotheca egyedül bátorságára szolgálván a’ hitelezőnek, azt akármelly Bíróság előtt is elérheti, és compassualis Levél által executioba is vétetheti. — A’ind ezen okokból tehát ezen szakaszt egészlen kihagyattatni, vagy pedig Thurócz Vármegye javallatja szerint oda változtatni kívánja, hogy valamelly hypotheca lekötése miatt a' Törvényes Bíróság meg ne változtassák. Torna A'ármegyének i-só Követje. Miután a’ A árosi Törvényhatóság az döbbeni álapotjában most is megmaradt, utasításánál fogva kéntelen kijelenteni, hogy arra, hogy a'hypotheca határozza el a'bíróságot, reá nem áll, és miután már meg-> állapitatott az , hogy a" Nemes ember magát önként a' A árosi Bíróság alá vethesse e' szakaszban ezen mellesleg alávetés elvének szükségét nem látja, annál fogva csa* tolja magát Thurocz és A as Aármegyék' Követjei a élekedéséhez. Buda Városának 1-ső Követje. Személyét nagyobbra betsühén, mint vagvonát, a" 4-<lik szakaszbéli Törvény javallatot el nem fogadhatja. A’ szakaszi tárgy cítv résziül a' költsönözést, más résziül a’ hitelezést, és annak biztosításai foglalja magában: — mind a’ két viszony, minekelőtte sikereltetne, nem egyébb, n#üt s emélyes érdek: egy felül a' hitel, másikról a’ bizodalom áll, mindketteje mennyire szükséges áltáljában a társaságban, senki nem érezheti, ’s azért, hogy azok az Országos Po Igáriban szinte azon polezra felemelve szemléltetnek, senki nem tagadhattya. — Alinő akadály gördittetik a'jeleni Törvény Czikkely által az említett tár— saságbeli \ ég ezél pont ellenire, annak nyilvátivos értelme bebizonyítja. — Afert ar felhozott Törvény Czikkely a’ hitelezés esetében a' minémü Bíróság tekintetéből ngy rendelkezik, hogy ha a’költsönöző Nemes ember akár átaljában birtokait a’ hitelezőnek biztozitására lekötelezi, akár megjelelve kinevezi a’ polgári vágyómét vegyest a Nemesivel, a’ Bíróság nem a A áros, hanem a' A áimegyebeli Törvény- Széket illesse — Ez nem tsak a költsönöző Nemes ember szabad akaratját, hanem még a hitelezőnek igazait is nyilván megcsorbitván, mivel á Nemesi Kart alkotmányos, 's egyébb eránt mindenkinek természetes kénnyé ellenére meggátolja a’ Polgársággal olly viszonyban állani, mellyre akár szükségei kipótiása, akár érzőmén} ei kivánatinak bétellyesitése étet felszólítja, ngy szinte más részről, mivel a’ Polgárságot meghátráltatván, tudniillik akár a’ nénin némű termesztések, akár azoknak feltseréltetese érdekei ciánt kívánsága szerint biztosítani , annyira elkülőnözi, 's a églére elidegeníti, hogy az Országos polgári társaság középponti hatósága, melly a' külömb Jegyzó-hij/typ. 1 I-dik Darab. 1*20
