1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

172. ülés

470

17V-dik LIES 14. April.

zett, felforgattathatnék, ez nem rend, hanem rendetlenség volna. Valamint a’ Sopronyi Követ, úgy egy második vagy harmadik is ellenmondhatna, ’s így tsak ezekkel húzódnék el a’Diaeta. Az Elölülő nyilván kimondja, hogy d sem most, sem a’ Törvény Czikkely végivel illy kérdések felvételével az Ország Gyűléseknek rendét felbontatni nem engedi. Hangos köz megeggyezés után

Po’sony Várossának Követje megesméri azt: hogy a’ minoritás a’ majoritásnak határozását nem feszegetheti, és kérdésbe nem hozhatja; — dehogy akkor, midón egy feladás mellett 25 Vármegye, ellene pedig 25 Vármegye, és egy egész Országos Státus vagyon, a’ 25 Vármegye a’ majoritást tegye, el nem esméri. És azért, mivel a’ tanátskozás alatt lévő 3-dik Czikkely a’ Kerületi Élésekben hasonló módon alkottatott, ö aztat a’ Statusok és Rendek szerkeztetekének elesmérni soha nem fogja.

Az Elölülő: ezen kijelentést ollyannak tart ja, hogy jobb lett volna, ha ezt Po’son Városa Követje ki nem mondotta vala. Ha a’ szólott Követnek a’ többséget tisztelni kell, úgy azon módot is tisztelni kell, mellynél fogva már századok óllá a’ Törvények hozatnak. — Nagy merészség volt a’ Városi Követtől e’ képpen nyilatkozni (itt a’ Megyei Követek megegyezésüket nyilatkoztatván, többek közzülók az Actió szót hangoztatják) a’ Törvénv hozás módját a’ Városok illy röktön nem változtatják, és magok ügyében nem bíráskodnak. Ezen Jussát el nem isméri a’ Városoknak, azért hagyanak fel illy lépéssekkel, mellvek a’ Városoknak sem szolgálandnak hasznokra. Meg fognak Ítéltetni, kik e’ jótékony Törvények hozását gátolják, és sein O Felsége, sem a’ Hazának, sem az utó Világnak jóvá hagyását soha el nem nyerendik.

Ezzel az Elölülő: eloszlatja az Élést. —