1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
173. ülés
471 SZÁZ HETVEXHARMADIK ÜLÉS. Aprilis’ 15-dik napján. 9 » A’ Karok és Rendek a' Városi Bíróságot tárgyazó 3-dik Törvény Czikkely tanácskozásbani vételét folytatván, olvastatott Plathy Mihály Nádori Ítélő Mester által ugyan azon Törvény Czikkelv 4-dik szakasza. Mellvrc Besztercze Bánya Várossának Követe a’ Városi ítélő Székről szálló Törvény Czikkely 4-dik szakaszára azon észrevételt teszi: hogy abban csak a’ különös és közönséges biztosító Zálogról légven a’ szó: á’ választott ellenben és itéletbeli egészen elhalgattatik. A’ biztositó Zálog szabad választása természete szerint a’ végre hajtás alá veendő jószágnak szabad kijelölését, ’s ennek illető Bíróságát maga után vonja. Ha tehát a’szabad választásnak tárgyát Városi javak teszik , az igazság és egyesség azt hozza magával, hogy az olly Zálog szabad választása esetében, melly a’ Városi javakra vagyon szorítva, a’ Bíróság a’ Városi ítélő Széket illesse. A’ mi az itéletbeli biztosító Zálogot illeti, a kötelező levélben foglalt közönséges biztositó Zálognak a’Városi Tanács előtt történt bejegyzése után az itéletbelivé válik, melly a’ Városi javakon alapul ’s igy képzelőleg különös biztosító Záloggá lesz. Ezen esetekben tehát hasonlóképp a’ dolog rendje, és osztó igazság megkívánja, hogy a’ Bíróság a’ Városi ítélő Székhez tartozzon. Mert nem gondolná a Karokat elhatározóitoknak lenni a Városoknak jövendőre a’ bejegyzés jótékonyságától való megfosztására; annál kevesebbé, mivel magátol világos az, hogy ha a Városok a’ bejegyzés jótékonyságaiul vagy megúsztatnak, vagy az egvébbként megsértetik, a’ Városokban lévő Polgárok, s más lakosok ’s ezek közt a’ Nemesek is végső veszedelembe ejtetni fognak, és a’ Polgárok hitele egészen lerontatik. Maga az Országos kiküldöttség 1792-dik és 1828-dik esztendőkben az Országos rendszeres munkák szerkeztetésében foglalatoskodván, a’ bejegyzés következései eránt kimondott ezen elvtjt elismerte, midőn a’ béjegyzésrol Szálló Törvény Javallatban azt nyilatkoztatta ki, hogy a bejegyzés csak azon ítélő Széknél tulajdoníthasson elsőséget, melly előtt történt a’ béjegyzés, és kinek Törvényhatósága alatt vannak az adós javai. — Végre a’ mi az öszve kötött biztosító Zálogot illeti, t. i. a’ mellyben mind Nemesi, mind Polgári javak foglaltatnak, azt jegyzi meg, hogy ezen öszve kötött különös biztositó Zálog eránt a’jelen szakaszban tett rendelkezés, hogy t. i. a’ Nemesi Bíróság alá tartozzon, a’ Városi ítélő Székek eránt meg állapított fő czéllal, jelesen annak 4—ik §-al 118* A’ Városi ítélő Székekről szollá 3-ik Törvény Czikkely 4-dik. §-ráL
