1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
172. ülés
l?2-dik ÜLÉS. I4. April. 4O9 Mind ezen vádakat, mell)éknél fogva a’ Városi Polgárok alap nélkül gyanússá tétettek, fellyűl haladja azon súlyos környűlállás, melly ön védelmeket az tlésben körözi: mert minden alkalommal, midőn az újjabb ellenvetésekre bátran kikelnek a’ Városi Követek, nem tsak szavazatjok, melly eránti divatkoztatásáról még a’ sok ebbéli panaszos megvitatások után se örvendezhetnek, újjal»!), ’s újjabb akadályok gördíttetnek elő; nevezetesen Gömör Vármegyének Követje a’ helyett , hogy előadásaikat okoknál fogva megczáfolta volna, azt kívánta, hogy azon a’ Napló-Könyvbűl kihagyattassanak. Mások a felelet helyett zúgással a’ rendre utasítottak. Trentsén Vármegyének 1-sö Követje pedig, mintha vétkesek volnának, már fenyegetni is kezdett, ’s azon egynéhány napokat, mellyeket legnagyobb érdekű Városi tárgynak meghatározásában eltölteni szoros kötelességeknek tartottak, annyira megpanaszolta, hogy azt idő vesztességnek lenni állítá. A’ Szolidnak bemutatott gondolkozás , ’s érzés módja felfogja menteni otet azon gyanútól, hogy a’sértést sértéssel viszonyozza, azért minden hántás nélkül emlékezteti az említett Követet azon igen hosszas tanátskozásokra, mcllyek akár a’ Vallás tárgyában hetente'nt, akár a’ most még fenforgó Barsi előadás tekintetekből naponként siker nélkül elmulasztanak. Az Előlülő azt jegyzi meg, hogy a’ forma a’ repraesentatiót illeti, ez pedig nem ide való. Sopron Városa Követje mindég szent kötelességének tartotta., mind az Elölülő eránt; úgy a’mint a’ méltósága, mind Vármegyék Követei eránt, úgy a’ mint az a’ fő tekintetek kívánja, tiszteletét kijelenteni; — az Elölülő eránt azon különös oknál fogva is , minthogy igazságos Egynek hathatós pártolása miatt háladatosságra lekötelezett: a’Vármegye Követek eránt pedig azért, mert akár meggyőződések, akár utasítások után, ha mindjárta’ Városok ellen is voksoltak, az első esetben azt tellyes jussokkal tehették, a’ másodikban pedig kötelességeknek feleltek; — de emlékezteti a’ Karokat és Rendeket arra a' Szólló, hogy néki is van’Jussa meggyőződését kimondani, de kötelessége is a’Küldőinek tehetsége szerint javát pártolni. Ezen okoknál fogva el nem halgathatja az Elölülőnek azon kifejezését, hogy a’ Királyi Városoknak óvásait a’ 170-dik és 171-dik tlési conclusumra nézve el nem fogadhatja, és reményli, hogy azon óvások a’ Diariumba befog iktattatni, — egyszer'smind kinyilatkoztatnia kell, hogy már most is abba a’ helyheztetésbe a’ Királyi Városoknak erre a’ Conclusumra nézve, félre tévén minden Jus Publicumot, azt a’ kérdést, voltak e 2-dik §-ra nézve a’voksoknak minoritásába, vagy majoritásába, elkerülni nem lehet, és hogy minden esetre annak vitatására menni kell, azt mindazonáltal az Elölülőre magára, és a’Karokra és Rendekre bízni akarja, hogy most mindjárt menjünk e’ be a’ kérdésbe, mellyre a’ Szólló kész, vagy talán akkor, mikor az egész Articulusnak szerkeztetését fogjuk látni, addig pedig azt a’ kinyilatkoztatását újjonnan kívánja a’ Napló-Könyvbe tétetni. Az Elölülő újjonnan hívja fel a’Városi Követeket, hogy a’ napirendtől el ne távozzanak. Mi menjen be a’ Diariumba, az már el van határozva. De az is bele menend, hogy az Elölülő azokat, a’ mellyeket a’ Városi Követek a’ Conclusum ellen mondottak, el nem fogadja. Ez a’ Végzések elleni kikelés sem törvényes, sem tanátsos; mert ha már azt, a’mit a’ többség ismételve bélyege- JegyzÖ Könyv Vl-dik Darab. 118 N
