1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
436 lesi Irományokból világos Ország Gyűlésen módosítottak ugyan, de különössé» vissza nem vonattak , s a negyedik Status sérelme nélkül vissza sem vonathattak; mclly czikkelyek az arany Bulla alapos, és 19-ik czikkelyével senem egyezők , hol t. i. a’ Városoknak Ősi jussaikban való vissza tétele máig is megkivántatik; kérdi tehát a’ Szólló, hol itt a’ Diplomaticai hitelesség? hol vagyon!! Hogy ha pedig a Városoknak mindég ’s mindenféle túlságok ellenek forditatnak: valóban a* természeti önn védelem által méltán oda fognak szorgoztatni, hogy viszont túlságnak túlságot gördítsenek eleibe, békessen ugyan, de mind reményhető nem mindég haszon nélkül; a’ mennyiben még a’ Fő Rendek Táblája, sőtt Ő Felsége is hátra van. Végre , önként elesmerte, hogy a’Városok a’ Sz. Korona tulajdoni, ’s kincsei; a’ polgárok önn határokon .belől a’ Nemesekkel hasonlítódnak öszve, ’s úgy, adózói, mint Nemesi köz terheket dicséretessen viselnek, ’s innen van, hogy a’Városok, valamint a Nemesek is Sz. Korona tagjainak tartatnak. Mihez képest Pest és Kőszeg Városok Követeinek előadásaikhoz járulván, nyilatkoztatását Küldői jussainak óvása tekéntetéből a’ napló Könyvbe felvétetni kérte. Árva Vármegye’ 2-ik Követje: Küldői azt kívánják, hogy a’ bíróságra nézve kiki csak magát lekötelezhesse, ez pedig halálával megszűnjék; de hogy Személyüket is alá vethessék, azt soha el nem fogadják, mert másképp végre még bot alá kerülne a’ Nemes ember. A’ szegény Nemes Mester legény csak hogy Mester lehessen, mindenre lekötelezné magát, sőt olljanra is, mi az I-ső rész 9-ik czimjc ellen volna — azért a’ Városi indítványt ellenzi. Vas Vármegye’ 1-ső Követje: Előtte szálló Követje Eperjes Várossának annak megmutatására, hogy a’ Városi ítélő Bíróságot a’ Nemesek ellen mozdítandó Birságos per megítélése igen is illeti , a’ többek között avval az elmélkedéssel is élt, hogy ha az 1619: lő. T. Czikkely szerént a’ Birtoktalan, és azon Nemesek a’ kiknek nemessége gyanús a’ Városi Bíróság alá tartoznak, mennyivel inkább kell illetni a’ Városi bíróságot a’ Birságos pernek megítélése azon Nemesekre nézve, a’kik a’Városban házakat vagy földeket bírnak, szükségesnek látja a’ Szólló a’ Nemesi rend Jussai fentartása tekéntetéből megjegyezni azt, hogy miutánn az 1715: 27. és 77-ik T. Czikkelyek az 1617: 7S-ik Törvényt megerősítették, és feléllesztették , az pedig igen világossan kimondja azt „quod liberae Regiaeque Civitates in Personas et res Nobilium nullam habeant Auctoritatem“ bizonnyára az Eperjes Várossá által megemlített 1619: 15, Törvénynek, melly külömben is átaljában effectusban nem volt, minden ereje megszűnt. Ezt a’ bírság eránt felhozott okokra viszonozván, a’ mi a’ kerületi szerkeztetést illeti, minden viszálkodások, és további magyarázások elmellözése tekéntetéből javalja azon kifejezés helyett „ad Irroganda Birságia aut alias poenalitates haud extensa“ következendőket substitualni: „ad Causas Birsagiales haud extensas.“ A’mi Pest Várossá Kóvetjének azon kívánságát illeti, hogy miután a’ tegnapi ülésben elhatároztatott, hogy a’ Honorariorok eránt itten említés ne tétessen, világossan ki kell mondani, hogy azon Honoratiorok nem tartoznak a’Város ítélő Bírósága alá, megvallya a’ Szól ló, hogy ha ő Pest Várossá Követje lett volna, ezen Indítványt nem tette volna, mert azon kívül, hogy azon kérdés, vallyon kiklegyenek Honorariorok, és valljon mindnyáján, vagy kik tartozzanak a’ Városi Biróság alá, meghaladva nem is volt, hanem a’maga helyére, úgy mint a’ Publico Politicumra halasztatva, még azon környülállás 171. ULLS. 12. April. I
