1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
171. ÜLÉS. 12. April. 13r miatt sem volt tanácsos ezen Indítványt tenni, mivel ha ez a’Törvénybe kimondódna, megszűnne azonnal az ellenkező, és a’ Trencsén Város Követjének jelentése szerént, némelly Királyi Városokban mostanság is divatkozó azon szokás, melynél fogva azon Városok, a Honoratiorok eránt a’ Riráskodást mostan is gyakorolják. De átaljában felesleg való ezen érdemben itten több időt tölteni, miutánn a’ mint az Elölülő már úgy is bölcsen érdekelte, ezen tárgyata’ többség úgy határozta el, hogy itten a’ Hoaoratiorokat megemlitteni nem kell, hanem a’ maga helyén a Publico Politicumba egész kiterjedésében felvenni. Továbbá el nem halgathatja a’ Szólló Po’sony Várossá Követjének azon kifejezését, hogy itten a’ negyedik Status a’Voksolástól kizárattatott, ezen állított kizárásnak, ha úgy volna is, valóságát valljon tanácsos voit Jegyen é azon Városi Követnek ezen a’ helyen megösmérni, vagy talán azt inkább, ha úgy volna is kétségben kellett volna hozni, azt a’Rendek bölcsessége bírálja meg, annyi minden esetre bizonyos, hogy ezen Teremben a’ Városi Követeknek szabad szállása, a’ mit is különössen a’tegnapi, és mai ülésekben tapasztaltak, senki által meg nem tagadtatott, és a’ Voksok is azon tekéntetet, a’ mellyet nékik a’Törvényes szokás adott, nyert. Hitessék el a’ Városi Követek magokkal azt, hogy azon Vármegyék Követjei, a’ kik az 1825. 1830, és a’jelen Ország Gyűlésében is a’ Királyi Városoknak a’ Magyar Cam arától való índependentiájokat, és egyébb jó léteket kinyerni törekedtek, minden alkalommal a’ Városok sorsát sziveken viselik, azok boldogságát eszközölni készek, és ezeken kívül a’ velek leendő jó eggyetértést is óhajtják — a’mi végre szinte Po’sony Várossá Követjének azon váratlan kimondását illeti, hogy a’ jelen kérdések eldöntéséről függ a’ csendesség és bátorság; erre azt jegyzi meg a’ Szólló, hogy noha a’ Po’sony, és egyébb szabad Városok lakosainak józan gondolkozásáról a’ Csend vagy bátorság zavarodását fel sem teheti, ha mindazonáltal mind e’ mellett illyes valami megeshetne, annak elfojtása és nyomba való megszűntetése eránt a’ Törvényhozó test, a’ kinek feje a’ Király, avagy ezeknek eggyütt nem létele esetében a’ végre hajtó hatalom fog tudni foganatos rendeléseket tenni. Szabatka Várossá 2-ik Követje tegnapi napon történt voksok öszveszámolásában Várossá nev ében meg nem egyezhetvén, Várossának Jussai fentaríására az ellen egész illendőséggel ünnepélyessen ellent mond a’ Szólló, melly ellent mondását órás gyanánt a’ napló Könyvbe béiktattatni kérvén Várossá részéről az 1008-ki Coronátió utánni 1 -so Czikkelyhez, mellyet mind fundamentalist Törvény Könyveinkből semmi törvény soha többé ki nem törülheti — minden ellenkező szokások ellenében — hozzá szorossan ragaszkodik, mellynek is következésében Várossá voksát egész maga valóságában magának a’ Szólló továbbra is fentartja. Az Elölülő meginti a’ Szólott Városi Követet, hogy a’ törvényes végzésnek ellen mondani nem lehet, ha csak az egész Ország Gyűlési rendszer felbontatni nem akar, illy rendetlenségek igen szomorú következéseket szülnének, ’s oily Diaetára vezetnének, melly az Ország hasznára nem volna. Trencsén Vármegye’ 2-ik Követje: Megtndná ugyan világossan mutatni a’ Szólló, micsoda voksal bírtak a’Királyi Városok, nem csak az Mixta Periodus alatt, midőn még minden Nemes ember , vagy környülállásokhoz képpest minden 10-ik vett részt a’ törvényhozásban; úgy a 17-ik Század elején, midőn lG08-ik 1-ső Törvény hozódott; de még 1-ső Leopold Király alatt is, a’ ki Jegyző-Könyv 11-dik Darab. 110
