1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
170. ülés
/7O-tlik LLES ii. April. Vénvíík a szabad Királyi Városoknak főben járó esetekben, mellvet tsak ugyan tsupán a' Nemessek személyeiket illetik, nyilván meg engedik és nem is ellenzik, hogy a' Nemeseket, ha a’ Város (tatárjában illyen vétkes tettet elkövetnek, nyomban el fogatni, és megítélni lehessen, mennyivel inkái)!) nem lehet el tagadni a’ Városoknak azon hatóságokat, hogy a károk és hatalmaskodások esetében, mellyek személyeiket semmiféleképpen nem illetik, hanem tsak tsekély érdekeiket—a’ Xernesseket is el ítélhessék, de nem is foroghat semmi fontos ok arra fel, miért ez eránt, két különös Pert, két különös Törvényhatóságok előtt nagyobb és tetemessebb költséggel semmi hasszonnal indítói és követni kellessék. De végtére a’ jó rend maga és a’ köz bátorságnak, mellyek Polgári Társaságoknak leg főbb czélja, fen tartása is meg kívánja azt, hogy a Városokban akár hogy és akár kik által okozott károk és el követett hatalmaskodások a’ Városi Bíróság által meg bossziíltassanak; a’ Városokban nagyobb szokott lenni a’ Népesedés, ott tehát nagyobb és gyakrabb károsodások és szinte gyakrabb ’s nagyobb vissza élésekkel és ki hágásokkal össze kötött hacv talmaskodások történhetnek, ha tehát a’ Nemest ezek eránt, nem ott, a’ hol el követte, hanem a' Városon kívül kellene kerestii, akkor minden, főképp idegen Nemesnek tudván azt, hogy messze terjedő lakhelyében kerestetni nem fog, tsak a’ kitsapongásokra, mellyeknek e’szerint véget vetni nem lehetne, nyittatnék széles út; hogy pedig ez által a jó rend és köz bátorság veszedelmeztetne, kétséget sem szenved. Ezeknek következésében e’jelen való második Czikkelyre következendő szerkeztetést adta elő „Quoad Domos autem et fundos Chiles intra ambitum territoriorum Liberarum Regiarum Civitatum, prouti et illata in iisdem damna et Violentias bisque nexa Legalia By r sagi a et mulctas pecuniarias judicatus fori Civici absque discrimine Nobilium aut non Nobilium Personarum, sub proprio cujusvis Actoratu stabilitur", a’ mi végtére ezen második Czikkelynek második részét, melly a’ kötelező Levelekről szól, illeti, annak kerületi szerkeztetése eránt ugyan semmi észrevétele nintsen, de mivel ezen rész a’ Czikkelynek első részével semmi öszve követésben nintsen és egészen más Tárgyról szóllana, ezen 2-ik részt e’ §-bóI egészlen ki hagyatni, és azt úgy, a’ mint áll, különös 3-ik §-ba által tétetni kivánnya.— Soprony Városa Követje. Minden mellékes kérdésekkel fel hagyván, azt ^a°pr^'e't!r°a"< tartja, bőgve’ helyen tsak arról lehet tanátskozni „váljon az úgy nevezett Honora- Honoratioroktiorok a’ városi bíróság alá tartozzanak e’, mellyet is ö részéről pártolván — a’ Ben- nak Városi . . , , .n r r, . , Bíróság ala letteknek pártfogásába ajanlja. endő Vettetését Az Elölülő. Azt nyilatkoztatja, hogy Soprony Városa Követe ótet is ki- kívánja, vánsága elfogadására bírja; mert a’ többi szólott városi Követek annyi elveket hoztak fel, mellyek nem a’jelen tárgyhoz, hanem inkább a’publico politicumba valók, hogy tanátsossabb lessz illy particularitásokba bele nem menni. Bt tehát egy átaljános princípiumot kell félállitani. t. i. kiki legyen a’ Város törvényhatósága alá helyheztetve, ki nem nemes és a’ törvény által kivéve nintsen. A’ Sopronyi Követnek ezen kívánságát tehát a’Rendeknek ajánlja és a’ honoratiorokat egyen essen mind nem nemeseket a’ városi Bíróság alá vetni javaita. A’ Rendek azt, hogy tanátskozásokat eliez intézendik hangos felkiáltással elfogadván. Győr Városa Követje, ha azon számos Törvényeket tekinti, melly eket hajdan boldogult Őseink részerint a’ Nemesi — részerint a' Polgári s Városi Jussoknak, és ezek Bi róhatóságának fenn tartására alkodtak, egyenessen azt leli fel, 100*
