1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
170. ülés
\ 4(H) i7O-dik ULKS. ii. April. hogy ők már akkor a’helybeli Bíróságnak Törvényes hatóságot adni kívántak, és ezt adni jónak és szükségesnek találták; a’ mindenkor divatozott Oppositio miatt azomban hozott Törvényeiket nem olly hathatóssal fejezték ki, hogy, azok minden vissza éléseket nyomossan gátolhattak volna; igy majd egyik majd a' másik rész ön tetszése szerént fejtegetvén a’ Törvények értelmét, éppen a’ legjobb czélnak ellenére dolgoztak, a’honnan néha kedvetlen következések is támadtak, mel- Jyek ismét az újabb Törvények alkotásában a' Törvényhozót talán szinte tulságra is vezették. Mind ezek el kerülésére tehát most, midőn Törvényeinknek’s viszonyainknak de állásaiknak is helyesebb rendelkezése vétetik czélba, — mint ezt legkegyelmesebb Fejedelmünk ezen Atyai szavaiban „ut quippe rogandis Legibus prosperitas publica, salva avitae Constitutionis compage ulteriori aucta robore in omne aevum tuta, et in dies magis florens praestetur“ ki fejezni méltóztatik, illő tisztelettel kéri a’szólló a' RR. méltoztatnának a Városokban lakozó Nemesekre és a’ Polgárságra nézve is ollyatén költsönös tekintetet foganositani, hogy midőn egyiknek Jussát a’ Törvény hozó Test védi, a másikát csorbítani ne engedje; hanem minden részről v.\Iamint az egyesnek — úgy az egésznek boldogságát tekintvén, a’ költsönös egyetértést, bizodalmát,szeretetetés nyugodalmat állapítsa. Megkívánja ezt a' Territoriális Biróhatóságnak körülménye, meg kívánja a jó rend és a köz bátorságnak fentartása, de még inkább, meg kívánja ezt a nemességnek előmenetele ’s boldogulása. Ugyanis ha megtekintjük, hogy szeretett Hazánkban majd közel ötöd fél száz ezer.nemesek lakoznak — kiknek tsak leg kissebb része birtokos, magából következik, hogy már a’ jelen állásában is, napról napra nevekedó szükség miatt kéntelen olly élet nemet fel venni, melly a’ Városokban inkább mulatozik mint máshol illyhelyheztetésben bizonyos, hogy hitelre és közbizodalomra szüksége légyen, mellyel éppen és egyedül tsak a' szoros igazságot állapitó és biztositó Törvények oltalma alatt nyerhet meg. Ezeket előre botsájtván a’ Törvény szerkeztet sére nézve tehát mindenek előtt megjegyzi a’ szólló, hogy a’ EK. és RR. által az Úri Székek eránt hozott 2-dik Törv. Czikk. nézve felvett zsinór mértéket követvén szükségesnek látja itt is a’ már meg állapított Bíróságnak Törvényes hatósága körét mint egy fo tulajdonságot Verböczy 3-dik rész 10-dik Cz. értelmében kifejezni. Által menvén a’ §-nak azon részére, melly a’ Városokban lakozó és netalán Polgárságot is fel válalt Birtoktalan vagy kévéssé Birtokos és igy Városi functiobul élő Nemeseket illeti: a’ holis ha a' KE. és RR. által a’ kerületi ülésekben, olly annyiszor fel hozott 1647. 78. Törv. Czikk. tekinti, mellyet a' Nemességre nézve mint egy alapos Törvénynek nevezni méltóztattak, ezt találja azon Törvény bé vezetésében „Cumfrequentibus querelis in aures SS. et 00. deferatur nonnullas Liberas Regias Civitate» contra annorum 1608. 13. 1609. 44. et praesertim 1635. 21. antiquos excessus continuare, midőn tehát ezen Törvényekre és jelessen az 1635. 21. Cz. tétetik a'provocatio, bizonyossan nem a’provocans, hanem a’ provocatum tekintödhetik alaposnak — a’ provocatum pedig azt mondja: Nobiles in Civitatibus Domos emere possunt etc. ita tamen ut ipsi Onera Civilia et Contributiones praestent, ac ratione Domorum et Bonorum Civilium nec non debitorum ibidem apud Concives contractorum coram Magistratu Civili respondere debeant, quibus praestitis in Personas et Bona illorum nullam exercent Jurisdictionem, éppen ezen alapos Törvénynek értelmében kell tehát értenie a szállónak az 1647. 78. Törv. Czikk. t. i. quibus praestitis Magistratus Civilis in Persona et rebus nobilium nullam habet auctoritatem : támogatja a’ szólló elő adását
