1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
145. ülés
SZ fz NEGYVEN ÜTŐ DTK VT ÉS. 28. Nov. tanácskozás alá fogják venni az által vitt izcnelef, és vélekedéseket meg ezen t ies alatt fogják közleni a’ KK. és RÍ»., miután Tolna Vármegye 2-dik Kövctje előadta: hogy Tolna Vármegye legközelebb tartott Köz Gyűlésén meg jelent számos nemességnek élénken ki fejezett kívánságára ’s újonnan ’s bővebben fontolóra ve'vén az Úrbéri Törvény javallat 1. Czikkellye 6-ik §-nak foglalatjára nézve fentforgó nagy tekintetű elveket ’s érdekeket, és fontolóra vévén Hazánk jelen környülménnyeit, azt találta: bogy ama Törvény Czikkely, mclly a’ jobbágy telkeknek használását meg venni ezentúl nemeseknek is csak a’ meg határozandó közterhek alatt engedi, mind elvére nézve adóbeli Systemánknak nem kívánatos eránytád, mind a’ nemesi szabadságokba, és kiváltságokba ütközik, leginkább az el szegényedett , és a’ sors által jobbágy telkekre szorított nemeseknek sorsát terhelvén, és őket a’ nemesi felkelés ’s segedelmek — úgy az adózás kettős súllyá alá hozván; és ezeknél fogva tanácsosnak, szükségesnek ítélte, a’nékünk, Követeinek, e’tárgyban előbb adott utasítást vissza vonni, és meg változtatni. Mellyhcz képpest, a’mint az October 7-kén tartott 120-ik Országos Ülésben, akkori pontos utasítások szerint, mellyet a’ f. e. Február Hava 6-kán tartott Köz Gyűlésből vevőnek Küldőiktől a’ szólló Követ azt kívánta, hogy a’ szóban lévő Törvény Czikkely a’ már nemesi kézen lévő jobbágy telkekre éppen nem szolgálván — és ezeknek adóbeli szabadságok eránt a’ kérdés annak hellyére maradván fent — hol Tolna Vármegye Követeinek a’ már eddig nemesi kézre szállott jobbágy telkeknek koz adóbeli mentségét vitatni, ’s védeni alkalmatosságok leend— a’mellett akkor azt kívánta Küldőinek nyilván ki fejezett értelmek szerint., hogy a’ melly jobbágyi telkeket ezen új törvény Czikkelynél fogva jövendőben nemesek fognak szerezni — ezektől igenis a’ köz adót ők is viseljék, ezen adózás is mind azon által azon nemeseknek egyébb tulajdon vagyonjaikra, annál inkább személyeikre ki ne terjedjen: — ügy most a’ felyebb érintett okoknál fogva meg másított utasítások szerint, mellyet a’ folyó hó 13-kán tartott Köz Gyűlésből nyertek, a’ szólló Megyéjének ama voksát is meg másítja, és amaz Úrbéri Törvény javallat I. Czik. (h §-nak azon tartalmára nézve, hogy t. i. az ezentúl szerzendő jobbágy telkektől a’ nemes is viselje a’ meg határozandó köz adót Tolna Vármegyének ellenkezését ezennel innepélyesen ki mondja, és nyilatkoztatja, ’s nyilatkoztatja azt is, hogy Torna Vármegye az adó biztosi munkában, de minden más esetekben is az 1741 8 Törvény Czikkely értelmében azon leend, hogy nem csak a’nemesi kézre szállott de jövendőben is szálni fogó jobbágy és ezekhez hasonló tekintetű telkek minden köz adótól, minden időre mentek legyenek; — ’s eképp azon törvényes elv, hogy a’ teher személyen, ’s nem a’ telken fekszik fentarlassék. Nyilatkoztatja továbbá, hogy a’ midőn Küldői eképp az egész nemesi rendnek, de leginkább a’ jobbágy telekre jutó nemeseknek, kikben még is a’ nemesi erő ’s védelem leginkább áll, jussaikat, és érdekeiket óvják, ’s fen tartani igyekeznek — inkább hajlandók, hogy a’ nemesi kézre jutott, és még jutni fogó jobbágy telkek köz adótól menten maradván — ha eképp a’ jobbágy kézen maradandó telkek száma annyira meg fogna tsökkeni, hogy a’ magyar kintstárnak temérdek egyébb forrássai, és jövedelmei mellett is az Országlási költségeknek pótlásáról keljen gondoskodni — hogy illy előre nem vélt esetben az Ország Gyűlése mindenkor a’ kintstár jövedelmeinek hová lett fordíttatásokról eleibe terjeszten-1 * A’ Tolnai Követ Küldőinek, a’ jobbágy telkekre száló nemeseknek a’ köz terhek alá vettetésekbe ellenkezését jelenti ki.
