1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

170. ülés

Ires külömbözés nélkül szükséges meg állani úgy, hogy »' fent érdeklőit Accessoriumokat a' Város Magistratussa elolt kinek kinek tulajdon Felperessége alatt követelni szabad legyen. Itt ugyan azt lehetne ellen vetni, hogy az 1802-ik 20-ik T. Cz. szerint a’ Polgároknak és egyébb Nemtelen személyeknek, tsak a’ kötésbeli tárgyakban személyes és Healis felperességek vagyon a’ Nemessek ellen, nem pedig a’ károkra 's hatalmaskodásokra nézve, de miután az Úrbéri Tárgy 8-ik T. Cz. 2-ik szakasszábau meg állapitatott már az , hogy azon Perlekedési tehetőség, melly az 1802-ik: 20-ik T. Cz. erejénél a Jobbágyoknak szerződésbeli Ügyeikre nézve már meg adatott, azoknak egyébb Pereire is olly móddal terjesztetik ki, hogy a' Jobbágyok minden követeléseiket és személyeik sértéseit akár ki ellen tulajdon Felperességek mellett kereshessék. Vallyon nem kellessék e' ezen szabadságot a’ Városok JLakossaira is azon tekintetnél fogva is ki terjeszteni, mivel most az országossal! egybe gyűlt Rendek a’ Törvények jobb szerkeztetésével foglalatoskodván? minden rendű Ország Lakossaitszoíosbban és szorosbban öszve kaptsolni’s igya’köz ipar és boldogság elő mozdítását eszközleni igyekeznek; nem volna c’ ellenkező esetben a’ polgárok sorsa, kik úgy is különös más kiváltsági Jussokkal bírnak, sokkal rosszabb a" Jobbágyok sorsánál? bölts el Ítélése alá botsájtja a’ szálló a' RR. A’ mi már illeti a’ kár tételeket, akár azok a Városi Házakon ’s fundusokon, akár más egyébbféle a’ Városokban divatozó 's gyakorlásban lévő Jogokon történjenek, akár azokat Nemes vagy Nemtelen személyek, akár Ház 's fundus Birtokossal követnék el, hogy azokat nem másutt, hanem a- Városi Bíróság előtt kellessék követelni, már az 1791-ik Esztendóbeli Országos Kiküldöttség azzal mondta ki: hogy a'károkra való nézve átalvánossan a' Városi Biróhatóságot hozta Törvény javallatba, és magok a’ KK. és RR. midőn ezen kerületi Javallatban a’ Városokban Házakat és íundusokat Biró Nemesseket azon kérdésekre nézve is, mellyek azon Polgári Házak ’s íundusok eránt a’ tel yes V issza helyheztetés tekintetében kerekednek, a’ Városi Bíráskodás alá vetették,már azzal a’károkra nézve is ugyan azon Városi Biróhatóságot Implicite meg alapították, mert az telly es vissza helyheztetés, akaróknak és költségeknek vissza térítését is maga után következteti, a ki tehát az első esetben a’ Biró, annak kell a’ második esetben is Bírónak lenni. De ezen Városi Bíróság világos Törvényünkben a károkra és hatalmaskodásokra is gyökereztetik. Ugyan is Zsigmond Király 2-ik üecretmna 8-ik Cz. 3-ik szakasszábau ezek találtatnak : „Ut si alicui Personae Regnicolae vel Extraneae in aliqua Civitatum, Oppidorum et Villarum Liberarum Nostrarum per aliquam cujuscunque Status existat et Conditionis aliqualis injuria, offensa vel domnum fuerint irrogata, vel illata, tunc talis laesus, vel damnum passus primo coram Judice illius Civitatis suam prosequi debeat Justitiam;“ a' hármas Törvény Könyv első részének 9-ik Czimjében ezek v annak „Violatur autem haec libertas in factis causisque Criminalibus, puta Homicidio etc. etc.; in quibus honorem titulumque et libertatem Nobilitatis quilibet amittit et si poterit etiam per Rusticam .Hanum in loco delicti et Criminis commissi libere talis semper detineri et juxta suos excessus condemnari punirique merito v alebit“ a’ harmadik része 20-ik Czimjében ezen szav ak olvastatnak. „Item Fures, I jatrones, Homicidas, Incendiarios et alios ejusmodi publicos Malefactores juxta eorum demerita serv atis de Jure in hac parte serv andis castigare punireque possunt, mutilare vero neminem, Nobiles autem ultra delicti locum nec captivari, nec ratione suspicionis ad torturam poni permittuntur ; ha tehát ezen Biróhatóságot a’ fent nevezett Tör-