1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
170. ülés
/ 7O-dik ÜLÉS. íl. April. 397 a' 2-ik Törvény Czikkely első szakasszában azzal me<r ösmérték, midőn abban az Uriszéket mind a' Jobbágyoknak ’s földes Úri hatóság alá tartozó más személyeknek egymás közti, mind a’ V idékieknek ezek ellen indítandó Pőréikben ezután is első folyamodásé Bíróságot elhatározták. De szükséges is ezen elv kijelentése még azon tekintetnél fogva is, mivel ezt az 1791-ik Esztendei Országos Kiküldöttség is az ó általa javallott 3-ik Törvény Czikkely Praeambulumában világossan érintette eképpen: „In Liberis Regiis ac Montanis Civitatibus vehit Ordinato Magistratu provisis, coram hoc qua primae Instantiae foro prout hactenus ita in posterum quoque quaevis Civium ac in Gremio degentium Inquilinorum tam inter se, quam et aliorum contra hos movendae causae disceptabuntur, cum autem praeter Cives, et Inquilinos alii etiam Domicilia illic tenentes aut secus ibi habitantes reperiantur, qui spectata eorum conditione, aliisque adjunctis ad classem seu Civium, seu Inquilinorum referri haud possint, ac propterea circa hos, num videlicet tales, et qua in parte Judicatui Civico subsint graves persaepe oriri solebant discussiones, ex eo ad has in futurum penitus sufferendas etc. etc.“ De végtére ezen princípium, melly egyszersmind a’ Territorialis Törvényhatóságot is nyilván ki mondja, épül a hármas könyvnek 3-ik részének lö-ik czimje is, mellynek szavai e’ következendők. „Harum autem Civ itatum quaedam Magistros Civ ium, quaedam vero Judices et J uratos Cives atque Consules habent, quorum Judicio Universae causae inter incolas et Inhabitatores earundem Civitatum, sed et aliorum externorum hominum lites contra quospiam forsitan illorum motae decernuntur, dirimuntur et terminantur. De mind ezek mellett még egy Clasissu Emberekre való nézve szükséges itt ezeket ki nevezni, ámbár ugyan azok a fellyebb érdeklett köz elv nél fogva már magától is értödnek, ezek pedig az úgy nev ezett Honoratiorok, úgy mint Ügyvédek, Orv osok 's a’ t. ezeket itt nyilván meg érinteni, nem tsak azért szükséges, hogy azok semmi Törvény által a’ Városi Biró hatóságából kivonva Hintsenek, hanem azért is, miv el a’Városokban több esetek elő fordultak, a hol főképpen az Ügyvédek a’ Városi Bíróság alól magokat ki húzni igyekeztek, és több panaszoknak ’s folyamodásoknak ajkaimat szolgáltának, hogy tehát azok jövendőre való nézve meg szűnjenek, és minden kételkedés el háritasson, ezeket a’ Városi Bíróság alá vetni szükséges ezeknél fogva tehát minekelötte, ezen szakasz első része, melly a Házakról ’s fundusokrúl szól, a Törvénybe tétessen, ennek e’ következendő szerkeztetést, mellyet ezennel jav allani bátorkodik a szólló Követ, előre tétetni kívánja 2-dus Coram hoc, qua primae Instantiae foro prout hactenus, ita et in posterum quoque omnes tam reales quam et Personales, noii tantum Civium, sed et aliorum in gremio degentium Positiv a Lege quoad Personas et res suas haud exemptorum Incolarum, huc intellectis etiam cunctis Honoratioribus causae tam inter se, quam et aliorum contra hos movendae disceptabuntur et decidentur“ által inenvén már a’ 2-ik szakasz részére, és előre botsájtván azt, hogy maga a’ kerületi szerkeztetés szerint a’ Városi Házak és fundusok eránt a’ szabad Királyi Városok Magistratussának Biróhatóságát minden személybeli megkülömböztetés nélkül, akár legyenek azok Nemesek, akár nem, kik az e’ féle fundusokat bírják, el tagadni nem lehet, következik az is, hogy azon Házak ’s fundusok minden Accessorium okaira való nézve is és igy az azokban el követett károk és hatalmaskodások eránt is; a' mi a’károk ki pótlását, a Birtokban való egész visszahelyheztetést a’ Byrságiumokat és Pénzbeli büntetéseket illeti, a’ Városi Biróhatóságnak minden szerné- Jegyzó-Könyv. VI. Darab. 100
