1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
376 169. ÜLÉS. 10. April. zések által csak a’ Városok political állásuk zavarba liozatatnék. Azért talán megmaradhatna a’ szerkeztetés. Zemplén Vármegye’ 1-ső Követje már ez előtt is említett pótló utasítására hivatkozott, melly azt tartván, hogy a’ Törvény Széki Bíróknak a’ mostani szokásnál biztosabb alapi elválasztások módja is ezen Törvény Czikkelynek felvétele alkalmával határoztassék el, ennek következésében, valamint már fellyebb a’ Községi Tanács ítélő Tagjaira a’ Választás módjának elhatároztat ását vitatta, úgy azt itt a’Sz. K. Városok Birájira nézve is sürgette, mellynek szüksége ha itt elbatároztatik, a’ választás módjának kérdését és utasittása szerint reménylett elintézését Kerületi Tanácskozás alá kívánta bocsájtani, egyebekben pedig ezen l-só Szakasz további tartalmának kerületi Szerkeztetekét a’ T. Czikkely Czimjeíe és,ezen szónak „verbales“ kihagyásával elfogadta. Pest Várossá’ 1-sőKövetje hozván fel azon szavakra „praeferenter possessionali“ a’ Szerkeztete'si módosittást, minthogy ez mindjárt el is fogadtatott, ezen Kerületi hozzátétel érdemének vittatásába ereszkedni fölöslegesnek tartá. Most azomban látván, miképp többen a’ kerületi Szerkeztetés velejébe bocsátkoztak, és több a’Városokat igen érdeklő állításokat hordtak fel, mind amazt, mind emezeket szó nélkül nem hagyhatja. Hogy a’ Városi Bírákban- vagy a’ Törvény Szék Tagjaiban más tulajdonságon felül még a’Birtokosság is Törvény által kivántassék meg, ezt ö sem a’ Kerületben nem pártolá, sem mostanában nem támogathatja, nem csak azért, mert a’ gazdag a’ vagyonos a’nélkül is kevessebb elmebeli tehetséggel is könnyebben szokott hivatalra szert tenni, mint a’ szegény és birtoktalan, nem csak mivel az ész, tudomány, és jó erkölcs és részre hajlatlanság a’birtokhoz kötve nincsenek, hanem azért is, mivel minden rendelés, melly könnyen kijátzható több rósz, mint jó következményeket szülni szokott, és pedig ollyan volna, mert a’ Birtok mennyisége nem határoztathatván el, a’ rendelésnek elégtétetnék, ha valakinek 50 R.forintos darab szollője, vagy káposztás földje volna, a’ Városban, vagy ha valaki hitelre venne házat, melly tőle a’ választás után, árát kifizetni nem tudván, megint elvétetnék, illy gyönge alapon Törvényt alkotni nem haszon, sótt valóságos kár, mert a" Városban még a’hoz is, hogy valaki vagyonos gazdag légyen a’ fekvő birtok nem szükséges, hanem a’ Polgár akkor is teíietós, ha fáradságát jutalmazój.mesterséget űzhet; műgyárt, kereskedést, vagy egyébb foglalatosságot folytat, ha tetemes tőkepénzeket bir, vagy máshol szinte ingallan javai vannak, pedig mind ezekre nézve a’ felhozott rendelés káros megszorítást vonna maga után. —Egy áltálján illy tulajdonságnak a’ Városi Tanács tagjaiban meghatározása, miután közöttük ollyanok is vannak, kik nem az ítélő Széknél, hanem csak a’ Város political és gazdasági dolgaiban foglalatoskodnak, nem annyira a’ Bíráskodó, mint inkább ez utóbb osztálybeliekre nézve helyes volna, de ez oda való, hol az egész Tanács elrendelkeze'séről lészen szó. Somogy Vármegyei indítvány eránt, hogy t. i. a’ választási elv itten mindjárt tétessek ki, ezeket jegyzé meg; a’ szólló Követ bizonyossan inkább, mint akár ki más mellyen és fájdalmassan érzi amaz itten, és a’ Kerületben annyiszor ismételt ellenvetést, hogy a’ ^ árosok szerkeztetése hibás és választási gyakorltat kevésre megszorított, ésa’Vmgyei rendszertől nagyon külömböző lévén addig, mig ezek máskép nem lesznek, a’ Városoknak sem Törvényhatóságu kérdéseket, sem Ország Gyűlési Követeinek törvényes befolyást engedni nem lehet. A’ hibákat nem szemrehányni, nem ű-