1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
I 109. ÜLÉS. 10. April 373 summarios“ követkczcndőkct iktatni kívánta »semper scripto excipiendos“ egyébb eránt a’ Kerületi szerkeztete'st pártolja. Árva Vármegye 2-ik Követje: Buda Várossá azon Indítványát hogy t. i. a’ Büntető pereken kivül meg a’ Divortialis és Fiscalis perek is in pleno Senatu vétessenek fel, pártolja, — mert Küldői azon szempontból inenvén ki,— hogy a’ Városi Tanács mindég, és minden akadály nélkül öszvejöhet, és tanácskozhat, kívánják hozandó Törvény által azt elhatároztatni: hogy még Sommás perek is, a mellyek szintén gyakran nagyobb figyelmet érdemelnek, in plcno Senatu Ítéltessenek el. Arad Vármegye’ 2-ik Követje elő adta: miképpen az ész, és lélek ösméretnincs a’ birtokhoz kötve, ezzel tehát nem akarja a’ szabad választást megszorítani, úgy is a’polgárok választanak ha valakibe bizodalmok van, miért ne élhessenek szabadon választó Jogokkal, — ennél fogva a’ birtokról való cmlittest az Országos Kiküldöttségi szerkeztetéssel egyezőleg kihagyatni kívánja, cgyébberánt a’ Somogyi indítványt pártolja. Nyitra Vármegye 2-ik Követje: elmellőzvén azon módosittást, mellyet mára’ Többség elfogada, csak azt a’ Küldői részéröl sürgetni köteles, hogy azon szó, verbales a’ szerkeztetekből ki ne maradjon, és világossan fejeztessen ki a’ Törvénybe, hogy minden verbalis summarius pernek foglalatja az Ítélő Birák által írásban tétessen. A’ mi pedig azon szavakat, praeferenter possessionati illeti ezek a’Vármegyék részére készített szerkeztetekben is lévén iktatva, azokat e’ jelenvaló Törvény Czikkelybe is meghagyatni kivánja, mert több tekinteteknél fogva elsőséget kell adni a’ birtokosoknak. Abauj Vármegye’ l-ső Követje a’ Somogy Vármegyei Indítványt nem pártolja, mert a’ Választás s annak módjának meghatározása a’ Fórumok coordinátiójára tellyességgel nem tartozik. Ezen szavakat ped'g, praeferenter possessionati a’ szerkeztetekben meghagyatni kivánja, mert ez a’ birtok nélkül való Polgárt sem zárja ki. — Egyébberánt ámbár megesmeri azt, hogy az ész a’birtokhoz kötve nincsen, de kizárva nincs, és csak ugyan igaz marad hogy két egy forma lelki ’s elmebéli tulajdonságokkal felruházott Birák közül a’ vagyon nélkül való és szükséget szenvedőnek több oka lehet a' mellékes tekintetekre , mint a’ Vagyonosnak. — Jól tudták azt üsseink, ’s azért az 1723: 56-ik tCzikkelyben is ezen szabályt tették. A’ mi már ezen kerületi szerkezteteknek egyébb tartalmát illeti, a’ Szólló annak ezen szavait „ad definiendos vero processus verbales summarios Judicium, quoad fieri poterit e quinque, secus autem minimum e tribus individuis constet“ kihagyandóknak véli azért, mert az e’ féle sommás perekről egy e’ végre készített különös törvény czikkelyben vagyon rendelkezés. — ]\em is áll azon ellenvetés, hogy itt a’ sommás, amott pedig a’ szóbeli perekről légyen szó, mert a’ szóbeli per is csak sommás per. Ugyan is a’ Szólló úgy hiszi, hogy a’ Hazánkban csak két rendje vagyon a’ perlekedésnek, az egyik úgy nevezett solennis pereskedés, melly Írott törvényeink által parancsolt, a’ szokás által pedig behozott formalitásokat megkíván, a’ másik pedig a’ sommás, mellyben csak az essentialis formalitások, a mellyek az igazság kiszolgáltatására múlhatatlanul szükségesek kívántainak, ismét e’ kétféle,szóbéli és Írott, e’ szerint a’ szóbeli per, mint a’ sommásnak része, amattul éppen nem külörabözik. Ezek szerint tehát a’ felyebb kitett módosításhoz ragaszkodván a’ szólló Követ, egyébb eránt a’Kerületi szerkeztete'st utasítása következésében elfogadja. Jegyzó-K.Önyv Vl-ik Darab. 91 4
