1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
S72 fogadja, mert Küldői azt kívánják, hogy a’ protestánsok elváló pereik ezentúl nem a’ Consistoriumok , — hanem a’ világi ítélő Székek ál al elitéltessenek. — Tolna Vármegye’ 2-ik Követje :gy szóllott: Ha az Úri Szék— ha a’ Községek rendes Tanácsaik, a’ Vármegyék Törvény Székeik, és több más Bíróságok, mellyek az előttünk lévő Czikkelyekben foglaltatnak, — alkotásokban lehetett, és nem volt felesleges meghatározni, ki-nevezze, vagy válassza a’ Bírákat, — nem látja a’ Követ miért ne legyen ugyanez a’ Városi Bírákra nézve is? ha csak ugyan egy forma rendszer öszehangzólag vezérel bennünket, —. súi elkerülhetetlennek véli, hogy igen is foglaljon magába erre nézve határozást a Czikkely. — A’ szabad választás mellett okokat hozni fel a’ KK. előtt bizonyossan nem kell — elég kimondani — hogy ugyan azon Systhemát, mely c részben alkotmányunk Megyéi rendszerünknél fogva divatoz, a’ Városokban is telyes életbe hozni — azért a’ választásban minden Polgárnak személyes voksal való részvételét kívánja. Ennek részletes határozatai más helyen következhetnek — de azt: hogy személyes voksal válasszák a’ Városi Polgárok Biráikat — ezen Czikkelyben meghatároztatni, és biztosíttatni kívánja — a’ mit alkotványunk elvei szerint tólök megtagadni nem lehel — az előttünk lévő munkáiét systhemája szerint pedig ezen Czikkelybe iktatni szükséges. Továbbá a’ választást akár melly Cathegoriákkal megszorítani nem tartja helyesnek a’ Követ. ISincs az ész, és erény a’ föld birtokhoz csatolva — sem a’ Bírói jó tulajdonságoknak mértékét valaki házainak roppantsága nem teszi, és éppen a'Városokra nézve ezen megszorítás talán némelly Princípiumokkal ellenkeznék, mellyek a’ mivelődés kebelükben való kifejlésének feltételei. — De a’ hivatalra való alkalmatosságnak akár melly Cathegoriákhoz való köttetését csak akkor látja czélerányosnak a’ Követ, ha a hivatalra más nevez — mint kire nézve fogja majd a’ Tiszt viselni a’ hivatalt — gyakorlani a’ hatalmát. Hogy ha a’ Királyi biztos, vagy egynéhány ember választja a’ Bírót, akkor a Község biztosítására cze'lerányos megkötni az önkényt és korlátot vonni , — melly ha némelly jót ki hoz is — de sok rosszat is akadályoz. Azomban ha maga azon moralis test magának Bírót választ , ez megszorítást nem kíván. Az Elölülő megjegyzi, hogy némelly itt előadott elveket a’ többség már elmellőzött. Zolyom Vármegye’ 1-ső Követje: Küldői az 1-ső §-ust alapos tartalmára való nézve elfogadják, — mind azon által világossabb, és nagyobb értelem végett, az elein ezen szavak helyett „In Uberis Regiis ac Montanis deitatibus ne hogy egyedül csak a’ szabad Királyi Bánya Városok értetődjenek az 1790/I 25-ik Törvény Czikkely példájára ezen szavakat tétetni kívánják „in liberis, Regiisque ac montanis deitatibus“ a’ végén pedig ezek helyett „omnibus legitime impeditis“ ezeket tétetni vélik „omnibus Senatoribus exceptis legitime impeditis, interessé obligatis“ a’ Somogyi Indítványt pedig a’ maga helyén tanácskozásaid venni óhajtja. Thurocz Varmegye’ 2-ik Követje kijelentette: hogy azon igen könnyen megtörténhető esetre , ha a’sommás szóbéli perekben hozott alsóbb ítéletekkel meg nem elégedett Felek, a’ kereseteket felyebb vinni kívánnák, — ne hogy ott ítéletet hozni lehetetlen légyen, — a’ Küldői azt kívánják, hogy rajodén szóbéli sommás perek a’ Bíróságok által írásba tétessenek , — ’s ennél fogva utasittásat követvén a’ Szólló ebbe a’ szakaszban azon szavak után „verbales 109. l LRS. 10. April.
