1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
360 169. l LES. 10. April. m renter praemissis Judicio Civici Magistratus suberit, fundo eius Civili pro Executione non sufficiente, haec in aliis eiusdem Bonis, penes Compassuales Litteras procurabitur. — §. 8. Praetensae Nobilitatis homines, qui nimirum usum Nobilitatis inodalitate Articulo 20: 1827. praescripta legitimare nequeuntes, eandem sibi incompetenter arrogant; prout et Nobilium servi, et ancillae ignobiles, tam in personalibus , quam realibus Judicio civici Magistratus suberunt, §. g. Renovata Articuli 64: 1723. dispositione, declaratur: extraneos non indegenas, Camerales item, ac alios Regios, prout et privatorum Dominorum Officiales, qui una Regni Nobiles non sunt et in Liberis, Regiisque Civitatibus commorantur, in omnibus sphaeram Officiorum ipsorum non tangentibus causis, et negotiis, tam realibus, quam personalibus, Judicio Magistratuum respectivarum Civitatum subesse. 10. Provisione Legis huius ad Judicia sic dicta Nundinalia nullatenus extensa. Feje'rvár Várossá 1-so Követje óhajtotta volna, hogy ha a’ Kerületi Illésben ezen tárgy feletti e'szrevételeit eló adhatta volna, — de minthogy ott az időnek előtte elrendelt voksolás által szóhoz nem juthatott; — most a’ következendőkhen adja elő a’ véleményét. — Mélyebben fontolván ezen Törvény Javallatot, abbul magábul csak sejditve ugyan, de az Országos Küldöttségnek előre bocsájtott okaibul, — meg inkább pedig az a’ munkájához függesztett egy separatum votumból, — de leg főképpen a’ Kerületi Ülésekben történt előadásokból világosan láthatni, — hogy a’ fő tekéntet, ’s a’ gyökér elv ezen Javallatban abból áll, — hogy méltatlanságnak, ’s alacsonyságnak tartatik; — hogy a’ Nemes ember a’ polgárok Bírája alá kerüljön , ’s ugyan azért a’ Nemesség fényét ezen veszélytűi, a’ mennyire lehet, menten tartani, ’s a’ '\ árosi Bíróságot a’Nemességre nézve, a’ leg szükebb korlátok közé szoríttani kell. — A’ Szólló ugyan, mint polgár, ’s a’ polgárok egyik Bírája ezen Elvet soha el nem fogja esmérni, ’s úgy gondolja, — hogy a’ ki Hazáját tisztán szereti, borzadva jajt kiáltana Hazája felett, ha a’ Városok Biráji, kik közt immár számos Nemesek is vannak, ezen elvet valójában megérdemlenék! — De ám legyen úgy fel téve, de nem engedve, álljon az Elv, ha a’ Nemesi Rend többsége úgy kívánja; de akkor a’ javallott Törvény Czikkelynek ama; rendelkezését: hogy a’ Nemes Ember még is a’ Városi Bíróság alatt álljon, ha külömben pénzt vagy szállást nem találván, az alá önként kötelezte magát, — a’Nemesi Rendnek olly igen féltett fényével megegyeztetni nem lehet, —’s úgy hiszi a’Követ, — hogy azon rendelkezés árnyékot, ’s homályt nem annyira a’ Polgárokra, mint éppen a’ birtokos fő Nemességre fogja vetni; ugyan azért a’Nemesi Rend javát kívánván, óhajtaná, hogy a’ kérdésben álló Törvény Czikkelybői, — a’ fellyebb érintett rendelkezés kihagyattatván az in emendatione Legum Civilium, ott pedig nagyobb kiterjedésben, ’s akképp adassék elő, hogy a’ Nemes Eraher ne csak a’Városi, hanem Jász, — Kun, Hajdú, ’s minden egyébb törvényesen ítélhető Biróság alá is kötelezhesse magát, szégyen nélkül. — Több e’féle ütközéseket, ’s anomáliákat lehetne még, a’ felvett elvet a’ Törvény Czikkelyel egybe hasonlítva, találni, lehetne a’Nemzeti hitelről, ’s köz hizodalomról szóllani, — de ezeket elmellőzvén a’ Szólló, következendőkre szorítja az
