1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
353 hogy a’ Vármegye az igazság kiszolgáltatására fenn álló Eminens sn per inspectio jussoknál fogva a’ pereknek kebelekbeni elítélését telljes evidentiában tarthassák, és arra is felügyelhessenek; ha valyon valaki nem divexáltatik é az Úri Széken avval. ^-Békési Követ hogy perének elitélése túl a’ rendén halasztatik, vagy éppen elmellóztetik — Mire indítványa aa való nézve Küldői le«r czélerányosabbnak vélték a’ Vármegyéket rendessen 1 ra<!?!“fkj*!ta! & J r i az elüttök folyo annak is tudományába hclyhcztetni, — hogy az Eri Székeken miilyen perek [marad- ügyekről készítők ítéletiemül, és miért, Törvényessen kívánná tehát e’ helyett köteleztetni az ura- tendő Táblás fel daliunkat arra, hogy Úri Székeiknek ennekutánna nem tsak Jegyző Könyveit, ha- e Közönnem az azok előtt folyamatba tett, és Ítéletien hagyott Ügyeknek is normaliter ké- ségéhez fél észitendö Táblás Feljegyzéseit félévenként a Megyék közönségeinek bé mutatni tar- *■ nuaatása.011«tozzanak. ránt. Abauj Vármegye 1-ső Követje pártolja az előtte szolló Békés Vármegye indítványát, mivel azt a* jó rend fenntartására tzélerányosnak látja, azomban nem pártolhatja a' Nógrádi indítványt, melly is hajói felfogta, abból áll, hogy ha bár a’ perlekedő felek az Appellata beiktatását a perbe bé tenni elmulatták volna is, ezen hijjány a' Vármegyére későbben béadandó kérelem utján is orvosoltathassék, — nem azért, mert ezen indítvány az időre való nézve határozatlan; de azért sem, hogy a'Rationarius és Impensionalis perek az Úri széknél továbbá is meghagyattatván, ezekre való nézve a feljebbvitel idejét elhatározó általjános rendszabás alól kivéteteleket előre állapittani nem kíván. Beregh Vármegye 1-ső Követje azt kívánja: hogy az Úri Szék protocolluma mindég a V ármegye Archívumába hiteles párban elrakassék. A’ többség akaratja következésében a szerkeztetés megmaradott. Következék ezután a’ 7-dik §-usnak felolvasása, melly igy kezdődik: AzUriSzékek- Rendezett Tanátsal bíró küzségek 's a 1. Communitates Ordinalis Magistratibus xör\*Cz?kkelyprovisae etc “ nek 7-dik. §. Az Elölülő a’ szerkeztetésnek elejében megnyugszik ugyan, de a* ragasztékot, — melly szerént a’ földes Ur a Bírói hatóságot a’ községeknek által adhatja, - el nem fogadhatja, noha az első tekintetre igen tetszető ’s hízelkedő, mert megmenti a'Földes Urat alkalmatlanságtól és költségtől. l)c más részről két tekintet ezen Javallatot el nem fogadhatóvá teszi t. i. először hogy a' Földes Úrtól a biróskodás kötelességét elveszi; másodszor hogy az Ur és Jobbágy közti kaptsolatot egészen felbontja; noha a’Földes Úri hatalom leginkább ezen nyugszik, 's ezen [Úri Juss egyszersmind a’ Jobbágyi adózásoknak kútfeje. Miután a’ Földes Ura Bírák választása jussától megúsztatott, igy majd a költsönös kaptsolat tsak a' levegőben fogna állani.De számtalan nehézségekkel is öszvevan kaptsolva az, hogy valamell v Helységben egy különös Törvényhatóság fel áll, melly végre azon politicus egyarányosságot vonja maga után, mellyet más Országokban szemlélünk. Ez meg egyez e alkotmányunkkal 's azon Elvekkel, méllyeketmár maga a jelen Ország Gyűlése az Úrbéri Tárgyban felállított, a’Rendek Ítéletére hagyja. Ugyan azért az országos szerkeztetést ajánlja. Báts Vármegye 2-dik Követje elő adta, hogy mivel az ollvan Mező ^ árosok, a’ mellyek rendes Tanátsal ellátva vannak — és a’ kebelekben lakazóknak ügyeiket, vagy kiváltság vagy pedig Uraság engedménye. mellett itéllik, nagyobb hitelességgel felruházva, mint a’ minővel magok az Uradalmak bírnak, nem lehetnek, valamint tehát azoknak Úri Székeikben, a Törvényes Bizonyságnak szükségképp jelen Jegyző-Könyv. 17. Darab. W J 09-dik ÜLÉS. 10. April.
