1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
3'»4 IG 9-dik ( LES. 10. April. kell lenni: úgy jelen kellene inég inkább lenni az illy Mezővárosok ítélő székeinél, m cllyek előtti, i. igen gyakran nagy tekintetű perek folyván sok lakosoknak egész földi boldog vagy boldogtalan létét magokban foglalják. Mivel pedig a’ kérdés alatt lévő Mező Városok egész esztendő alatt folyvást szoktak Ítélni, abból a következne, hegy egy Sz. Biró Eskütjével, tsak e’ végre lenne rendelendő — már pedig az az adózó nép terheltetése — és egyéb fennforgó nehézségek miatt kivihető nein lehetne — azért kívánja a szálló utasításánál fogva, hogy jövendőre való nézve, a’ rendes Tanátsal biró Mezővárosok a kebelekben lévő lakosok ügyeit, tsak mint Béke Bírák Ítéljék meg.mellv Béke Bírói itélétben ha a' felek megnyugodni nem akarnának, akkora’ Per nem többé a’ Városi Tanáts — hanem egyenesen az Uraság széke előtt kezdődjön — onnan a’ Vármegye Törvény Székéhez felviendő, mellynél fogva ekép kívánná .a' szálló a’ 7-dik §j-nst szerkezteim „Oppidorum illorum Magistratuum, qui in usu ('ausas incolarum suorum dijudicandi hucdum etiam constituebantur, judicandi Provincia pro futuro sublata, 'ac illa nonnisi activitate, ut Incolat dm suorum Causas, antequam hae per concernentem Sedem Dominálom dijudicentur, complanare satagant, iisdem concessa, hae quoque causae in quantum up plan alio earum non successisset de hinc per concernentes Sedes Dominates dijudicabuntur. Hogy ha pedig ezen kívánságát a' szállónak a’ RH. többsége elfogadni nem méltóztatna, fen tartja magának e’ tárgyhoz való szállását — Esztergáin Vármegye 2-dik Követje a kerületi ülések által az országos kiküldöttség munkálatához tsatolt ragasztékot a’ szolló Követ az előadattakon kivid, még azon oknál fogvást is, minthogy ezen határozás által a' Törvény kijátszásának tágas mező nyittatna, és veszedelmes egyenetlenség állapíttatna meg az Országban, cl nem fogadhatja — kettőnek önkényére vagyon itt bízva az, mi módon lehessen a’ megszüntetettLriszék helyében rendes Helybéli Bíróságát felállítani, egyik a Földes Ur, másik a Vármegye ^Törvényhatósága — Hogy ezen önkényt a Földes Urra ruházni nem lehet, kétségtelen már a’ meg állapított Elveknél fogvást is, mellyek nyilván kijelentik, hogy az Úri Székeknek tartása, nem tsak jns, de kötelesség is — a’ Vármegyei Törvényhatóság önkényét igy meg állapítani szinte bajos, mert ezen Ország Gyűlésének lefolyta meg bizonyította azt, hogy sok Vármegyék azt kívánták, hogy az Úri Székek egész kiterjedésükben szüntessenek meg, ezek helyébe a’helybeli Bíróságot kívánván meg állapitatni, ez által tehát halgatőlag elösmértékazt, hogy minden Helységből keletkezhetik illyen Bíróság, már igy alván a' dolog, ebben a’véleményben lévő Vármegyéknek Törvényhatóságai keresve fogják keresni azon alkalmat, a* mellyben az Úri Szék helyébe Helybeli Bíróságot állítsanak fel, azon \ ármegyék pedig, kik az Úri Székeket pártolják, nem egy könnyen fognak arra reá állani, a’ mit netalán a’ szomszéd Vármegye a‘ maga kebelében szívesen megállapított — t. i. igy leginkább most, a' hol az úrbéri tárgyak az Úri Székektől elvonattattak, és az Úri Székek tartásának Interesséje a Földes Urra nézve megszűnt, könnyen meg fog az történni, leginkább huzamosabb időknek lefolyta alatt, hogy az egyik Vármegyében az Úri Székeket majd nem egészen meg szüntetve, a’ másik Vármegyéknél pedig egész épségében fentartatva fogjuk szemlélni — kívánatos é, hasznos éaz illyen külömbséget tzélzó Törvényeket alkotni, a' Karok-és Rendek Böltseségére bízza , részérói veszedelmesnek állítván, az illy értelmet adó kerületi szerkeztetés ellen, és az Országos kiküldöttség niunkálatja mellett voksol.
