1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
341 púi, akár mint a’ kötelességnek correlatumát , ha az Insurrectional akart felhozni példát, talán inkább ezt kellett volna említenie: a’ Nemes embernek személyesen kell felkelnie, de mi lessz ha sánta, henna? bizonyára ha mindazáltal tellvesíteni kell kötelességit, tsak úgy teheti, ha más felsegíti. — Szinte hasonló esetiül van a’ szó, ha ki szegénysége miatt Úri Széket nem tarthat, és még is köteleztetik , tsak úgy fogja azt tellyesíthetni, ha más által segedelmeztetik. — Már hát az a’ kérdés, mi módon történjen ez? — a’ javallott mód ellen kettő a’ kifogása, — az első: hogy egy bajjal járó, és bizonytalan kimenetelű vizsgálat kívántatik, mert hogyan lehessen igazán kitudni valakinek jövedelmét, és hogyan öszevevetni ezt a’ megkivántatott költséggel, a’ melly határozatlan? a’ második, hogy három személyre szoríttatik a’ Bíróság, a’ mi viszszás következést szülhet , mert illy formán a’ gazdag Földes Úr Jobbágyának tsekélyebb Pere megítélésére is öt személy kivántatna, ellenben a’szegény Földes Úr Jobbágya legfontosabb Perének megítélésére három elegendőnek találtatna; már pedig a’ Coordinatio úgy hiszi, tsak a’ Perlekedőknek biztosítása okáért tétetik, ha hogy pedig ez háromnál többet nem kívánna, lellves erőben állana Trentsény Vármegye Követje által a’ minap felhozott okoskodása, mellynél fogva általlyában az Úri Törvényszéket tsak három Biróbúl sürgette felállíttatni. — Azon módok, mellyek a’ jelen tanátskozás folytában javaltattak, külömbözők, e'sollyanok, a’mellyeknek eggyike eggyik, másika másik Megyében sikerülhet. — O még azt is fő kérdésnek tartja, ha vallyon szükséges e’ itt a’törvényes ellátás? mert egy vélekedésben van Torontói Vármegye Követjével , — hogy ha a’ Békéltetők intézete, a’ szóbeli perek bírósága léire kap, alig lessz eset, a’ melly különös rendelkezést tegyen szükségessé, azomban, — ha tsak ugyan gy^akorobbak lehetnének, úgy gondolja, legtanátsosabb lenne általlyányos rendeléssel a’Megyéket megbizni, hogy helyheztetésök és a’környülállásokhoz képest legalkalmatosabb módját ejtsék, mellyel a’szegény Földes Urra háromló ebbeli kötelesség pótolólag tellyesítfessék. Heves Vármegyének Követje akár Jósnak, akár kötelességnek tekintse az Úri Széket, akár három, akár öt Birák fognak azon megjelenni a’ Földes I r személlyére nézve kúiömbséget nem lát, mert a’Földes Urnák Jusa abban áll, hogy Úri Széket tartson, sőtt inkább azt látja, hogy nagyobb mértékben Jusában részesül azon Földes Úr, ki három Bírák által Ítél, — mint az kinek ötöt kell öszve hívni. — De nagy kúiömbséget lát a’ Perlekedőkre nézve, ’s ámbár Ungh Vármegyének Követje igen sok szépet előladott, de azt még sem fejtette meg, miért egy perlekedőnek ugyan azon perben annyi Birájának lenni nem kell, mint a’másiknak. Midőn a’ Birát számát megalapítjuk, azon tekintetűül kell kimennúnk, hogy annyi Bírákat rendeljünk, mennyi a’ Pereknek elítélésére elégségesek, ’s így ha a’ három Bíró a’ többi Bíróságokra elégségesnek nem találtatott, által nem látja, hogy légyen az a’ szegényebb Nemes ember Úri Székére nézve elegendő. Így leven a’ dolog, a’ Kerületi Szerkeztetést utasítása következésében el nem fogadja, hanem annak következésében azt kívánja, hogy akkor, midőn az Úri Szék tartása elmellőztetik, bár melly okból is: a’ Vármegye Törvényszéke pótolja helyre az illy Uri Széket. Görnör Vármegyének 1-ső Követje: Jóllehet két fő okoknál fogva nintsen megelégedve a’ Kerületi Szerkeztetéssel, t. i. jónak nem találja a’ Nemes Jegyző Könyv VI-dik Darab. 86 lÖÖ'f/í'A ÜLÉS. Q. April.
