1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
163-c///í ÜLÉS. 9. April 33g lömbség nem leend, mivel ez semmi kénszerítő megfosztást, e's a’ Jussok gyakorlásaiul való elzárást nem foglal magában, szabadon fenhagyván mindeniknek, hogy Jussát, ha arra" képes, es magát, ’s erejét arra elégségesnek erezi, gyakorolhassa, hanem tsak azon esetre tesz rendelkcze'st, ha valaki ezen törvényes kötelességének gyakorlására maga erejébűl elégtelen volna, erriil pedig úgy tartja, gondoskodni a’ Törvényhozó Testnek fó kötelessége, a’ minek ha a’ Nemesi Felkelésről szólló Törvényeinket tekintsük is tsak meg, elegendő nyomdokát találjuk. — Nem eggyez meg mindazonáltal Küldői nézeteivel a’Kerületi azon javallat, hogy illy szegény Földes Urak Jobbágyainak ügyét a1 Szolga Biró Esküit Társaival eggyütt ítélje el; — mert elsőben az alsóbb Bíróságokat, és így a’ Szolga Bírói Bíróságot is jövendőre nézve egészlen megszüntetni kívánják, másodszor pedig igazságosnak tartják, hogy az illyén szegényebb sorsú Földes Urak Jobbágyai is az ő Ügyeikben szinte annyi számú Birákkal bírjanak, mint egyébb tehetősebb Földes Urak Jobbágyai, nem birnának pedig, ha azoknak Pereit tsak három tagok Ítélnék meg; mind ezen nehézségeknek eltávoztatása végett tehát legczélerányosabbnak tartanák, ha ebbéli szegény Földes Urak Jobbágyainak Perei jövendőben mindenkor a’ Vármegye Törvényszéke előtt kezdődnének, és ottan ítéltetnének el, — ajánlja tehát Küldőinek ebbeli czélerányos Javallatát a’ KK. és RR. pártfogásában, a’ mennyire pedig többséget nem nyerendne, azt igazolása végett a’ Napló-Könyvbe felvetetni kéri. Zala Vármegyének 1-ső Követje így vélekedik: ha itt arról volna a’ szó, hogy a’ szegény Nemes embert megfosztjuk biróskodási Jussától, azt veszedelmesnek tartaná, de itt arrúl van a’ szó, hogy ne kénszerítsük a’ szegény Nemes embert ön megrontásával ezen bírói teher viselésére , és ha róla a’ Törvényhozás gondoskodik , nem olly külömböztete'st tesz, mellyet a’ Nemesség aprehendálhatna, azon külömbséget , melly itt tétetik, a’ Nemesség bizonyosan rossz néven venni nem fogja, mert azt a’sors a’ nélkül is már megtette. — De a’ Törvény is használja ezen kifejezést: „pauperiores Nobiles“ úgy midőn 1308-ba a’ Nemesi felkelés meghatároztátott, a’ muletára nézve szinte külömbség tétetett, a’gazdagabb 25, a’ szegényebb Nemes ember pedig 12 markát tartozott fizetni, és így ezen kifejezés a’ törvényben is már megvan, és arrúl mer kezeskedni a’ Szólló; hogy azon szegény Nemes ember, ki Eri Széket tartani képes nem lessz-, rossz néven venni nem fogja, hogy mi ezen intézkedést tettük, most a’ kérdés az, hogy miképp óldoztassék fel a’szegényebb Földes Úr a’ Biróság alól? mi a’ Compossessoratusok iránti Javallatot illeti, ez sok esetekben lehető volna, sokban nem, mert ez nem alapulna mindég igazságon, — sok Compossessoratusokban sémi arány nintsen, közös Jövedelmek nintsenek, kérdi tehát a’ Szólló, melly arány szerint fog a’ Köz-Birtokosok közt az Úri Szék költségeinek viselése felosztatni? figyelmet érdemel továbbá az is, hogy az eggyik nagyobb birtokú azon költségekhez járóim nem fog, mivel olly szerentsés, hogy maga tudja elintézni Jobbágyainak panaszait, elkerül minden pereket, a’ másik pedig, ki éppen kissebb birtokú, mind untalan egy perrel fárasztja birtokos társait, melly igazság tehát az, hogy ezen teher viselésével az is, ki minden pereit eltudja igazítani, a’ költségekkel terheltessék, hozzá járul az is, hogy az Úri Székre nem tsak a’ Jobbágyok, hanem sok tekintetbe a’ 85 *
