1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
167. ülés
tett határozás által az Úrbéri panaszok, és kérdések eránt indítandó Perek az Úri székektől elvétettek . most ezen Törvény ezikkely 1-só szakassza első részében meg nyugodni kéntelen. — A’ mi pedig azon §-nak második részét illeti, a’ kinyilatkoztatott többség akaratjának e' részben is engedni és az az eránt teendő észrevételeitől a’ szálló Követ elállani kész leit válna, azombau Komárom Vármegye Követjének azon előadása, melly szerént a’ Városi Polgárok szabadságát azon esetre is, ha azok Városi lakásaikat és birtokaikat elhagyván, másuvá költöznek által, állandóul fent tartani, és igy azoknak többet kíván tulajdonítani, mint magok a’Városi Követek kívántak, kötelességévé teszi a’ szállónak, hogy e’részben ellent mondását kinyilatkoztassa, azzaj a meg jegyzéssel, hogy ó a nyert concivilitás által mellyet a’Városi Tanáts, mint moralis nemes személy a’ városba béfogadott Polgárra ráruház, el nem ösméri, hogy valami privilegiális vagy donationalis szabadság adódna, hanem úgy vélekedik, hogy az ily utón nyert Polgári szabadsággal a’ béfogadott Polgár tsak addig élhet, mig a’ városban lakik, ’s van birtoka, mihelyest pedig a’ Várost elhagyja, és lakását másuvá teszi által, Polgári személyes szabadságai azonnal megszűnnek. Ezeknek tehát következésében a $. ezen részével sem a’ Kerületi szerkeztetés szerént, sem pedig a’ Győr Várossá Követ je által javait módosittással a szálló Követ meg nem elégedhetik hanem Ugotsa Vármegye Követjének vélekedését fogadja el, hogy t, i. azon kivételből, mellyről ezen §-us második része száll, a’Városi Polgároknak emlittése egészen maradjon ki, mert miután az Úrbéri Törvényekben a’ Jobbágy Telkek használatának szabad adása vevése megengedtetett, s’ igy ezen jótétemény a’ Polgárokra is kiterjesztetett: ezek az ill)’ mádon szerzett Telkek használása mellett olly vétkeket, vagy erőszakoskodásokat követhetnek el, mcllyek személyes megítélést vonnak magok után — illy esetekben az Igazsággal meg nem egyeztetheti, hogy ezeknek meg fenyittése a Földes Úri jussok és Vármegyei Törvényhatóságok hatalmának gátlásával a’ Városi Tanáts előtt kerestessen. Sopron Városa Követje kinyilatkoztatta, hogy ha ezen §-nak mostani szerkeztetése olly értelemben áilapitatott meg, mint Komárom és Temes Vármegyéknek és némellv Királyi Városok Követjei kifejtették, akkora’ szállá ezen határozatnak ellenére nem száll, mennyire mindazonáltal ennek más magyarázatot is lehetne adni, és talán azt a következtetést js belőle kihúzni, mint ha a’ KK. és RR. azt akar- nák, hogy p. o. egy Sopronéi polgár, a’ki el adván a’ magáét, és végképpen ott hagyván a várost, harmadik Vármegyében egy p. o. fabrikát állított fel, vagy mesterségét, más állandó foglalatosságot gyakorol, az ott tsinált adáságokra, vágyott elkövetett bűnökre nézve, egyedül tsak a’ Sopron Városi Magistratus eleibe idéztethessék, arra nézve azt az óvást tette a szállá, hogy illy határozást, melly a köz rendet felforgatná, megállapittatni nem kíván.— A’ mi pedig a’ személyes kiváltságokat illeti, már előbb elő adván vélekedését, tsak azt jegyzetté meg: hogy itt nints annak további fejtegetésére hely, és hogy több Városokban, jelesen Sopron Városában az a’ .szokás eddig is divatozott, — hogy olly személyektől, mellyek Városi birtokjokat egészen elidegenítették, és magok is olly szándékkal, hogy örökre váljanak el a’ Várostól, másutt állandóul letelepedtek, a’ polgári Leveleket is vissza kérték, de a’ mint felyebb is meg jegyzé — annak fejtegetését továbbra halasztani kívánta. Esztergom Vármegye 2-dik Követje kijelentette, hogy a tanátskozás által meggyőződött arról, hogy a kerületi szerkeztetésre szavazzon, mivel minden változások arra a kérdésre vezetnek, hogy mitsoda tekintetben marad valaki polgár.
