1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
167. ülés
i67-dik L LES. S. Aprít. 2!M) ha «V Varost el hagyja —ennek meghatározása pedig a’ Publico Politicumba tartozik. Beregh Vármegye 1-ső Követje: Küldői minden homályt el akarván a’ Törvényben kerülni—a mennyiben némelly nevezetessebb,és pallérozottal)!) Mező Városok lakosai is gyakran polgároknak neveztetnek — kik azomb&n lakhelyeikre nézve is földes Úri hatalom alatt vágynak, nagyobb világosság okáért ezen g-ba a’ „Cirium“ után „liberarum Regiarum Civitatum“ szavakat kívánta tétetni. — Győr Vármegye 2-dik Követje a’ kerületi szerkeztetésre szavazott, tsak hogy ezen szavak helyett „obnoxiis personis“ ezeket „praestationes Urbariales facientes“ kívánta tétetni. Trentsén Vármegye 2-dik Követje szükségesnek vélte, hogy ezen tárgyra nézve minden kétség távoztasson el, akár hová niegyen is a’ KK. és RIt. többsége. — Most p. o. egy Posoni polgár vesz paraszt telketTemes Vármegyében, — Posonban se lakása se birtoka többé nem lesz, de tsak maga telkén lakni fog Temes Vármegyében, személyes tetteire nézve mint polgár ezen szerkeztetés szerint nem lesz a’ földes Ur Jurisdictiója alatt, mivel ha bár Poson Várossában többé birtoka és lakása nints, el nem veszti e’ miatt a’ polgárságot, főképp ha a’ Város a' polgári Diplomáját tőlleel nem venné; mert ez nem bizonyos mindég, teszi e’ ezt valamelJyik Város, vagy nem? de a Vármegye hatalma alá mint polgár se tartozhat, mivel ezek nem a’ Vármegye, de a' Város Jurisdictiója alatt vannak; igy tehát oly polgár minden személyes tetteire nézve tartozna Poson Várossá Jurisdictiója alá, a’ mi tsak ugyan magában sem álhat, mivel szomorú volna akkor minden perlekedőknek sorsa, ha ezek személyes keresetek eránt ezen polgárokra nézve Poson Várossá Magistra tussához folyamodni kéntelenek lennének. De tovább, ha a polgárság egyedül elegendő arra: hogy bár ki személyes tetteire nézve ne tartozzon a’ földes tír Jurisdictiója alá, ügy minden Jobbágyokat Városi polgárokká tehetnének, és az Űri hatalomtól, a’ personalis keresetekre nézve felszabaditathatnának. — Buda Várossá Követje a’ kerületi szerkeztetést kívánta megtartani, úgy a’ mint fel vagyon téve. — Fehérvár Várossá Követje bizton remélvén: hogy a’ botoztatások minden jobb nevelésű emberekre nézve Törvény által tiltva lesznek, a’ territorialis Jurisdictio tekintetéből azt kívánta: hegy ezen $-ból a’ Ciris szó ki maradjon, ’s ha a’ polgár szabad akaratjából valamelly Uradalomban paraszt telket, vagy más Uradalmi használatokat válal magára, éljen ott az Uradalmi biróhatóság alatt úgy, mint más helybeli lakosok. — Késmárk Várossá Követje a’ kerületi szerkeztetést fogadta el; Valamint Kőszeg Várossá Követje is. — Poson Várossá Követje megjegyzette: hogy Hazánk Törvényei nem a’ Városi lakosoknak, hanem a' polgároknak tulajdonítják azon személyes kiváltságokat, melyekkel a polgárok valóssággal bírnak, a’ polgárság pedig nem a polgári Levélnek kiadása, hanem azon esküvés általnyeretik meg, mellyet le tenni mindenki tartozik, midőn polgárrá választatik, és ha mindjárt Sopron Várossában el vétetik is a kiköltöző polgártól a’ polgári Levél, a’ szólló még is Thurócz Vármegye 1-ső Követjévcl egy értelemben nem lehetvén, annak állítása ellen, mintha t. i. a’polgárnak a’ Városból való kiköltözése által minden személyes Jussai meg szűnnének, óvást tenni kéntelen, azt tartván: hogy valameddig az ilyes polgár által letett esküvésnek sikere meg nem semmisittetik, őtet azon esküvéssel leg szorosabb kaptsolatban lévé Tő *
