1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
147. ülés
14 SZÁZ NEGYVENHETEDIK ÜLÉS. ». Dec. ménylem, hogy ha a’ Fő Rendek azon az örvényen, mellyen indultának, tovább is folytatják útjokat, és úgy erántok minden bizodalom elenyészik, hogy örökös eltörlésire három napra se lészen szükség; de egy penna vonással írandó Törvény is elegendő lészen. — Mondjuk meg tehát a’ Fő Rendeknek, hogy a’ Nemzet azt, hogy a’ bölcsesség valakivel születne, nem hiszi ugyan, és úgy rólunk se teheti fel, hogy vélünk született volna; de mivel bizodalma volt erántunk, hiszi, hogy az illendőség reguláit tanultuk, és úgy tudjuk is — hogy mink szennyes fátyolt senkire se vetünk, de keresztül látunk sok olly fátyolokon, miilyen a képzelt nagyság 's a’ mérséktelen hiúság! — Én a Kerületi szerkeztetést pártolom. — Az Elölülő óhajtotta volna, hogy mind azok, mellyeket Bars Vármegye’ Követje elmondott, e’ teremben soha sejhallattakvolna, mert ezek nem csak Constitutiónk de alapos Törvényeink ellen hozattáttak elő, ’s azokkal nyilván ellenkeznek; ugyan is a’ mi a’ Fő Rendek Táblájáról, annak taglalása által, ’s tudja Isten mi módon való megszüntéséról elő adatott, valamint ellenek tett szemrehányásokat ’s vádakat el nem ésmérheti, úgy tökélletessen hiszi, hogy midőn ezen Aristocraticus állás’ egy alapjának meg szünte (V mitől Hazánkat az Isten mentse) telj esedésbe megy, akkor fundamentalis Törvényünk, ’s Aristocraticus Constitutiónk is meg szűnni fog, és azért ezek Törvényeinkéi, Nemzetünk valóságos Históriájával homlok öszve ütközvén, Constitutiónkalis ellenkeznek. Valóban az illy állítások igen messze, és talán messzebb visznek, mint maga kívánná a’ szállott Követ; áz Hívesekkel a’ Haza java nem csak nem eszközöltetik, sött veszedelmeztetik: ugyan azért javalja, sött kívánja, hogy az illyes előadásokkal hagyjanak fel,’s nyugodjanak meg abban, hogy a’ többség az Üzenetet átaljában megtartani kívánja. Pest Vármegye’ 2-dik Követje ki jelentette, hogy bátor a' Nógrádi Követnék felelni kívánván Bars Vármegye’KövetjénéL, mint a ki a’végzés kimondásán megnyugodva le ült, tellyes jussal elébb szólhatott volna, mindazonáltal azon tiszteletből, mellyel a’ Karok és Rendek eránt viseltetik, az elébbi szólást Bars Vármegye’ Követjének által engedvén, a’ szállás jussa felett való vetélkedésekbe be nem ereszkedik. Azomban Küldői részéről a’ Constitutióhoz ragaszkodni kötelességének ■esniérven, azt a mit Bars Vármegye’ Követje bizonyossan Committensei útasításánál fogva e teremben mondott, jelessen mostanság itt: hogy a Fő Rendek Tábláját megszüntetni, a’ Kerületi ülésekben pedig, hogy a’ század szelleme szerint minden a’ Magyar Populus közt lévő külömbség el töröltessen, mint Inconstitutionale princípiumot halgatással el nem mellőzheti, sajnálja, hogy ezen a’ helyen illyes mondásokat hallani kéntelen! azért kinyilatkoztatni kötelességének tartja, hogy a’ szállott Követ előadását a’ Constitutioval meg egyeztetni nem tudván, azt el nem fogadja. — A’ mi pedig a’ Nógrád Vármegye’ észrevételét illeti, viszont feleletül adja, hogy a’, mit elébb mondott, azt applicative a jelen üzenetre mondotta, most is azt tartja, hogy az oily an repraesentatióban, melly a’ hozandó Törvény alapja nem lehet, a’ szavakhoz ragaszkodni, az által az időt tölteni, a’diaetalis tractatussal csak ugyan nem egyez. Más volt 1825-dik esztendőben, midőn azon Ország gyűlésen hozott elsőbb Czikkelyek tárgya eránt készült a’ felírás, mert ott fundamentalis Törvényről volt a’ szó, ott tehát szükség volt a" szavakhoz is ragaszkodni; itt ellenben csak egy sürgető felírásról folynak a’ tanácskozások. Az Elölülő: mind azokat, mellyek a' Constitutio feszegetéséről felhozattak, kle valóknak nem tartván, fclszóllitotta a’ Karokat és Rendeket, hogy a' Haza javát % \ ■Ut)
