1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

121. ülés

SZÁZ HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 8. Octob.m

helyén valónak lenni meg nem ösmérhetvén, annak megczáfolására elégnek vélte azt kinyilatkoztatni, hogy Magyar Országban a Kormány Status Jövedelmeiről számadással nem tartozik, és e részben az 1811-dik esztendei Ország gyűlésre hivatkozni, a' hol ezen tárgy bőven kifejtetett; — a' mi pedig a’ Nemességnek adó alá lett vetését illeti, megjegyzette, hogy tegnapi napon arról itt szó sem volt, egyedül a’ felett folytak a’ Tanácskozások, ésáz is határoztatok meg, hogy a' kik a’ szabad adás vevés útján Jobbágy telkeket szerzenek, azok a maga helyén meghatározandó terheket viselni kötelesek, és ez nem egyéb, mint szükséges következése azon Törvénynek, melly által a szabad adás vevés elhatároztatott, hogy pedig ez által a Nemesség adó alá vettetett , vagy pedig hogy ezen határozás a Nemességre káros következéseket húzna, egy átallyában meg nem ösmérheti, mert a’ Nemes embernek önkénnyétöl, és szabad akaratjától függ ezen feltétel alatt Jobbágytelkct venni, vagy nem venni. A' mi végre a' szállott Követ’ azon kívánságát nézi, hogy a’ földes Úrnak is engedtessen meg Jobbágyának telkét megvenni; igaz ugyan, hogy azon Törvénynek, melly szerint a földes Űr eltiltatott a’ Jobbágya’ telkének megvételétől, egyik oka az is volt, mellyel Bars Vármegyének Követje érintett, de voltak még több más okok is, mellyek a’ szóban lévő határozásra vezérlették a Karokat, és Rendeket, a’ mellyek meddig fenállanak, addig a hozott végzést változtatni nem lehet, és valóban ha több ok nem volna, csak az az egy is elegendő lenne, hogy tulajdonossá lévén a földes Úr a’ Jobbágy telkének, ezt mint tulajdon magáét meg nem veheti; — többnyire minekutánna már ezen tárgy tegnap eldöntetett, által nem látja, miért kellessék azt most ismét újabbi vitatás alá venni.

Arad Vármegye’ 5-dik Követje két részét látta lenni a’ Barsi indítványnak ; az elsőre nézve kijelentette, hogy azt mint ollyat, melly a’ Haza’ boldogságát egyenesen tárgvazza, midőn az illető helyen elő fog jönni, pártolni el nem mulatja; a’ másodikra azonban, hogy t. i. a’ Jobbágytelkeket a‘ földes Úr is megv ehesse, a’ szabad adás v evés' utján csak azért sem állhat, mivel abból a következne, hogy a’ földes Űr tulajdon v agyonától adózni köteles volna.

Marmaros Vármegye 1-ső Követje: az Elölülő Bars Vármegye’ indítványára azt jegyezv én meg 1-ör hogy az nem való az Úrbéri tárgyhoz, 2-or hogy itt tegnapi napon a’ Nemességnek Contributio alá vetéséről szó nem volt, — el nem mulathatta, hogy viszont meg nejegyezze, az elsőre, hogy a' tegnapi tárgyat is nagy része a’ Rendeknek nem ide v alónak lenni mondotta, és még is nem csak bele ereszkedtek, de el is határozták, igy annak példájára lehet elvez is hozzá szóllani; a' másikra pedig, hogy az elhatároztatván, hogy minden, ki megveszi a’ paraszt telket, attól adózzon, bizonyos, hogy ha a’ Nemes megveszi, attól az adót fizetni fogja. A’ mi pedig Bars Vármegye’ Követjének első indítványát illeti: nagyon igazságosnak látja, hogy a midőn az állandó Fundus meg vagyon állandóéi állapítva, arról az Ország’ Rendéinek a’számadás adattasson; ugyan ezt kívánta tegnap o is, a’ midőn a’ Nemességet minden teher’ fizetéstől felmenteni kívánván az ellenkező esetben inkább azt javallottá, hogy a’ Status szükségeire adózzunk mindnyájan, hogy az mindig itt láttasson el, mennyisége itt határoztasson el, ’s arról a’ számadás ide beadattasson, hogy meglássa azt a’ Status, ha a’ több forrásoknak jobb karban leendő helyheztetésekkel nem lehetne é valaha oda jutni, a hová az Amerikai Status, hogy senki ne fizessen. A’ mi a’ másodikat illeti: hogy minekutánna meg van állapítva, hogy a’ paraszt fundusokon rajta fekszik a’ teher, nagyon igazságosnak Jryytó Könyv. V-dik Darab.