1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
n SZÁZ H ÜSZŐNEO YKDIK ÜLÉS. 8. Octob. r látta, hogy az eladas' eseteben azt a’ Földes Ur is megvehesse, a’ kinek roszabb sorsa nem lehet a’ Jobbágyénál; azomban a’ 40: 1-ae esetében lévő körnvülállást fon tarty a, hogy akkor ingyen vehesse vissza a’ Teleket. Szathmár Vármegye’ 2-dikKövetje sem egyezhetett az Elölülővel; ngvan is két része lévén a’ Barsi indítványnak, egyik, hogy a’ Kormány számollyon a’ Status jövedelméről, a’másik, hogy a’ földes Ur is vehessen Jobbágy telkeket; az elsőre nézve azt állította ugyan az Elölülő, hogy messze vág, és nem ide való; ő ellenben azt állítja, hogy mivel ez a’ legconstitutionalisabb gyökeres kérdés, ennek akárhol, és így itten is helye van; — a’ másodikra pedig azt képzeli, hogy miután az okok, mellyek miatt á Jobbágy telkek’ vásárlásától eltiltattak á földes Urak, már a tegnapi végzés által egészlen megszüntettek, nem csak helyes, sőt elfogadható is; egyébaránt az Elölülőnek azon állítását, hogy a’ tegnapi napon tartatott tanácskozásokban az eránt, hogy a’Nemesség adót fizessen, szó sem lett volna, el nem fogadhatta, azt állitván, hogy á tegnapi napon semmi egyébről nem volt szó, mint arról, hogy a’ Jobbágy telkeket vevő Nemesek azokról fizessenek é adót, vagy sem? ugyan azért á Barsi indítványt egész kiterjedésében pártolván, elfogadtatni kívánta. Somogy Vármegye’2-dik Követje, ha jól vette fel a’Barsi indítványt, az leginkább oda megy ki, hogy a földes Ur is vehessen Jobbágy telkeket, miután tehát a’ Szálló ez iránt már a 63-dik országos ülésben kijelentette Küldőinek azon kívánságát, hogy ha a‘ földes Ura’ Jobbágy telektől járandó minden terheket vinni kíván, ollyakat szinte szerezhessen, ezt újra kijelentvén e’ részben a Barsi javallatot szinte elfogadta. Nógrád Vármegye’ 1-só Követje is igazságosnak találván Bars Vármegye’ Követjének azon indítványát, hogy a' Kormány a’ közjövedelmekról számoljon, kinyilatkoztatta, hogy azt a’maga helyén, és rendén tellyes erejéből pártolni fogja; most azomban egyedül arra szorította vélekedését, hogy ki lehet é a’Jobbágytelkek’ szabad vételéta’ földes Urra is terjeszteni, vagy sem? és azt állította, hogy minekutánna tegnapi napon elhatároztatott, hogy minden, ki Jobbágytelket vesz, az attól járó közterheket viselni köteles, semmi ok sincs többé, miért kellessék a’ Jobbágytelkek megszerzését a’ földes Urra nézve tilalmazni; egy ok lehetne talán az, hogy ez által a Jobbágytelek curialisálódnék; de ez sem áll meg többé, mert már attól a’ földes Ur is a’ közterheket viselni tartozik; ugyan azért a’ Törvénynek érintett jótékonyságát a’ földes Urakra is kiterjeszteni kívánta. Az Elölülő: ha minden más okokat elmellózvén, egyedül az 1723. 18. és 62. Törvény Czikkelyt veszi is figyelembe, nem látja Bars Vármegye’ indítványát megálhatónak, mert ezen Törvény nyilván rendeli, hogy a’ puszták bénépesitessenek; már pedig ha a’ földes Uraknak is megengedtetne a Jobbágytelkek' vétele, akkor azok a’pusztákat bénem népesítenék, és a szerint a' mondott Törvény kijádzattatna; meddig tehát az 1723. 18. és 62. Törvény Czikkely fentáll, a’ Jobbágytelkek' megvételét a’ földes Urnák megengedni nem lehet; e’ szerint a' tegnapi végzésnekállani kell, annyival inkább, mivel az egész §. felolvastatván, helybe hagyatott. Bars Vármegye’ 1-ső Követje azt, hogy a' Status jövedelmeiről a' Kormány számollyon, nem azért hozta fel, hogy mindjárt itt vétessen Tanácskozás alá, mert azt igen jól tudja, hogy nem ide való, csupán azt kívánta kijelenteni, hogy a tegnapi végzésre az alatt a’ reménység alatt szavazott, hogy a' Kormánynak a' köz jövedelmekről való számadása az illető helyen el fog határoztatni, itt egyedül azt óhaj
