1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

120. ülés

89 SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Oct. a vitatott tárgy már 1820-ban elvégeztetett, az Elölülőnek feleli, hogy egy czik­­kelyébe se olvassa az 1827-i Ország Gyűlésének a’ Nemesség adózási kötelességét; nem válván pedig Törvénnyé az akkori végzés, az csak Ország Gyűlési végzés maradt, és természete szerént változtatható, az ellenkező értelmet tartó Követek­nek pedig azt viszonozza, hogy ha az 1820-i végzésnek ollynagy ereje van, valljon mi szükség van a’mostani határozásra, magok tehát az ellenkező Követek elesmérik, hogy még törvényes Hátai ozás nincs, a’ mint nem is lehet, merta’ kérdés eldön­tése az Országos öszveirás felvételére halasztatott. Mondódott, hogy az adó fun­­dnssa igen megcsökkenne, ha a’ Telkek teher nélkül való megvétele a’ Nemesség­nek megengedtetne: azomban ezt a’ csekély hézagot bőven kipótolná, ha az a’sok henye nép, kik a' Dynasták ürügye alatt az adó alól kibújnak, fizetésre szórhatna. Előhozta Komárom Vármegye az 1729-i Ország Gyűlése históriáját, és helyessen mert akkor Managetta és Nesselrode Udvari Riztosok, úgy a’ mint a’ Követ mon­dotta, alkudoztak az Országgal, de az egész alkunak véget vetett az 1741 : 8-ik Törvény Czikkely, sőt a’ Királyi Kötés-Levélbe is bément, hogy a’Nemesség adójáról és a1 birtok terhéről többé értekezni se lehet. Komárom Vármegye’ Kö­­vetje tehát önn előadásával magának megfelelt. Az, hogy akár melly Nemes [ve­hesse a’ más Telkét, maga a’Földes Ur pedig ne vehesse a’ maga Telkét,kérdé­sen kivűl ellenkezik, ennek azomban nem az a’ következése , hogy a’Nemes adóz­zon, hanem hogy a’ Földes Ur is megvehesse önn maga Telkét; meg is van a’ Szólló győződve, hogy a’ Földes Ur eltiltása nem az esztendők, de napok próba kövét se fogja kiállani, mert igazságtalanságot foglal magába. Nem tagadja a’ Szól­­lo, hogy a’ Fő Rendek sok Jobbágy Telket adtak az adó fundusának, de ebből egé­szen más, mint némellyek akarják, következik, mivel nem a’ Fő Rendek, de a’ segény sorsú nemesek vásárolják a’ Jobbágyi Telkeket, és nem a’ Fő Rende­ket, de a’ nemeseket érdekli a’ kérdés. Sokan abba akadnak fel, hogy ki inon. dódván a’ Nemesség kivétele, az majd minden Telkeket öszve vásáról, de ennek megfelel az eddigi tapasztalás, és kérdi a’ Szólló, hogy szorossan megtartatván az 1-só Rész 9-ik Czimje elpusztult é a’ Jobbágyság? Egyébberánt sok mondódott az alkotmányi és sarkalatos Törvényekről, de egy se említette, mellyek tehát azon Törvények. A’ Szólló sarkalatos Törvényeknek tartja az 1723. 1. 2. és3-ikCzik­­kelyeket, mert ezek fel mentvén az Országot a’ Király választás súljai alól, meg­határozzák kit illesse az uralkodás. Sarkalatos az 1790: 12-ik Czikkely, mert ez határozza meg, ki hozhat Magyar Országba Törvényeket, sarkalatos végtére ugyan azon esztendei 19-ik Czikkely, mert ebből világos, mi módon kell az Ország szük­ségeiről gondoskodni. A1 többi Törvény mind változó. Az 1-ső Rész 9-ik czimje sarka­latos és alkotmányos Törvény az egész világra,de csak úgy, ha az egész világra ki van terjesztve. Otahaiti és Amerika úgy tartják annak rendszabásait, mint Magyar Ország, egyedül csak azzal a’ külömbséggel, hogy nálunk csak egy része a’ Nép­nek él annak jótéteménnyével, melly részt még kevesebb számra szorítani nem tanácsos. Mind ezeknél fogva, de arra is ügyelve , hogy maga a’ Javallat is halasz­tást foglal magába, a’ Fő Rendek Inditvánnyát félre tétetni kívánja, megjegyez­vén végtére, hogy mind a’ dolog folyamatja alatt kifejlett ellenkezések nyilván mu­tatják, hogy az egész haszonvétel adás verésnek rendszere alkotmányunk leikével meg nem fér ,és igy a’ helyett czélerányossabb lett volna a Jobbágynak is a Tu­lajdont megadni. Marmaros V lékeztetni, hogy az JígyZü-Könyc V-ih Darab. Vármegye’ 1-ső Követje: a’ Sopronyi Követet kívánta arra em- 1826-i Ország Gyűlésén maga a’ Szólló is jelen volt, és tudja, 23

Next

/
Thumbnails
Contents