1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
90 SZÁZ 11 LSI Al) IK ÜLÉS. 7. Oct. hoíxy ezen Tárgy hosszas vitatások alatt forgott; de ha szinte ott nem lett volna is, a’Törvényt tudnia kell, és tudja is, hogy ugyan azon Ország Gyűlésén a’ 3-ik Törvény Czikkelyben széli a’ Törvény „de conservandis insuo vigore legibus fundamentalibus“ de hogy más éppen ezzel ellenkező Törvény hozatott volna, arra sem nem emlékezik, sem pedig azt nem is olvasta. Mosony Vármegye’ 2-ik Követje: az Értekezés tárgyát, mint az adás vevés feltételét ide valónak tartván, a’ Kerületi szerkeztetést magáévá teszi. Esztergom Vármegye’ 1-ső Követje: tagadja, hogy e’helyen csak az! Úrbéri viszonyokról lehet a’ szó, — mert azt is ki kell fejezni, minő terhekkel légyen őszvekapcsolva a’ Jobbágy Telkek birtoka. Többnyire minek^fánna Esztergom Vármegyébe úgy is fizet a‘ Jobbágyi Telektől a’ Nemesség, a’ Kerületi Javallathoz hozzá áll. Temes Vármegye’ 1-ső Követje hasonlóképpen a’ Kerületi Javallatra szavazván. Po’sony Vármegye’ 1-ső Követje a’kérdést ugyanide valónak nem tartja, minthogy a’ Biztosságbeli Rendszeres munkálatra tartozik, azt azomban nem ellenzi , hogy mint az adás vevés feltétele emlittessen. Szerem Vármegye’ 1-ső és Gjőr Vármegye’ 2-ik Követjei a’ Kerületi Javallatra szavazván. Ugocsa Vármegye’ 2-ik Követje: az vallyon ide tartozik é a’ kérdés vagy sem , annak a’ kérdésnek a’ megfejtésétől függ, van é állandó fundussa az adónak vagy sem , mivel pedig Küldői e‘ részben azt tartják, hogy nincs , a’ Szólló isUngh ’s több hasonlóan szólló Megyék Követjeikkel kezet fogv a arra nyilatkoztatja magát, hogy se itt, se más helyett a' Nemességet adó alá húzni nem lehet. Szabolcs Vármegye’ 2-ik Követje: Hazánk alkotmányi Rendszere, védelmezési, és Katonai Rendszer, melly lakossainak a’fegyver viselyt kötelességévé tette. — Viselték tehát lakossai a’ fegyvert, a’Nemesség valahányszor a‘ Haza védelme kívánta fegyverbe öltözött, ’s hogy illyes kötelességének Koronás Királya megelégedésével felelt légyen meg, bizonyítja az ISOá-iki 1-ső Törvény Czikkely, melly, hogy a’ Nemességet annál jobban lelkesítse az előfordulható védelem esetében a’ fegyverforgásra, ’s a’ halállal való szembeállásra, még azon csekély adózás nemét is eltörli, mellyet ez ideig a’ szegény sorsú armalista nemesek viseltek. Hogy lehet ezt megegyeztetní a’ Koronás Fejedelem kegyességével, most midőn talán szükség nincs a‘ katonai szolgálatra, azokat a’szegény nemeseket, kiket részszerént a’ Török dúló hatalma, résszerént a’ Nagyok fondorkodása Jószágaiktól megfosztott, ’s mások Jószágaikban Jobbágy Telken keresik nyomorúlt élelmeket, ’s Eleik pedig az ellenség előtt rendbe állva, rendre lövették magokat, nem lévén birtoka, s nem lévén mit oltalmazni, egyedül nemesi kötelességeknél fogva agyon — ezeknek maradékait adó alá vetni kívánni? ezt azért említi meg, mivel a’ tárgy mellett, és ellen felhozott okok között említve nincs,’s most mivel a’ tárgy kivan merítve nem szóll többet, csak Küldőinek azon egyenes értei-
