1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
88 SZÁZ IIUSZA DIK ÜLÉS. 7. Oct. zott Rendszabás a’ Törvénybe béiktattatott, a’ Rendszabásba pedig már a’ Határozás bent foglaltatik. Nem is maradt akkor határozás nélkül egyébbcsakaz ho"v azon Telkek, mellyek eddig nem fizettek, mikor fogják a’ fizetést kezdeni, addi r minden Megye mostani gyakorlatába hagyatván. így állván a’ dolog csak arra szosítja észrevételét , kell é a’ tárgyat e’ helyen említeni, és azt tartja, hogy igen is. Nem is líjj indítvány az, a* minek említését gondatlanság nélkül elmulasztani nem lehetne. Megállapíttatván a’ szabad adás vevés tagadhatatlan, hogy a’ Nemesség kivétele mellett lassanként az egész adó fundussa egészen elenyészne, mellyetazomban a’ KK. és RR. nem megszüntetni, de gyarapítani kívánnak. Nem ezé Íja a’ Szállónak sokat a’ Tárgyhoz beszélni, eleget mondott 1826-ban és most még többet mondhatna; de azt még sem halgathatja el, hogy minden ok nélkül, egy már fenn álló Törvényt változtatni nem lehet. Senkinek se szándéka, hogy a’Nemesség adó alá vettessen. Könnyű nagyított szavakkal akár minő dolognak szembe ötlő szint adni, melly ha a dolog eredetére visszamégyünk, könnyen elenyészik. 1715-ben a’ Török iga és más Nemzetek példája, de az Ország egyébb szükségei is meggyőzték Eldődeinket, hogy az eddigi védelem neme elégtelen lévén, szükség van állandó katonaságra, de szükség van hidakra,utakra, és más koz hasznú intézetekre is. Az igazság akkor azt hozta volna magával, hogy mindenki értéke aránnyá szerént áldozzon a’ Hazának. Ez azomban nem történt, mert csak a’ vagyonosabbakna^v lelkűséggel ajánlották fel Jobbágy Telkeiket , azok pedig, kiknek Jobbágy Telkeik nem voltak, noha szinte azon egy védelem nemével vagyonok védelméztetik, de egyébb hasznok is előmozdíttatik, semmi teherbe nem részesülnek. így lévén a’ dolog, hogy egyezne meg az igazsággal, hogy éppen az illyenek, kik a’ Teherbe nem részesültek a’ fundust fogyaszszák? fogyasztanák pedig ha teher nélkül bírhatnák a’ Jobbágy Telkeket. Adott p. o. egy Földes Ur 30 Telket az adó fundussához, ebből ő semmit el nem vehet, de elvehetne más Nemes, a’ ki azon Telkeknek nagy részét megvásárolná. De nem is czélra vezető az ellenkező értelmet tartóknak szándéka, inert annak végső vége a' lehet, hogy mindnyájan űzetünk; minekutánna, már most is vannak olly Törvényhatóságok , kiknek keblébe a’ Nemesek által birt Jobbágyi Telkek több százakra, sőtt ezerekre mentek, és ez a’szám napról napra olly annyira nevekedni fog, hogy egész Megyék kibújván a’Terhek alól, minthogy katonaságra szükség van, kéntelen lessz az Ország az adót a’ birtokra kivetni. Hogy tehát ez ne történjen a’kérdés érdeme, úgy is már 182G-ba élj lévén végezve, hozzá járul a’ szerkeztetéshez. Korpona Várossá* Követje: az elő adott okokat ismételvén a’ szerkeztetéshez hozzá áll. Csanád Vármegye’ 2-ik Követje hasonlóképpen a’ Kerületi Javallatot pártolván. Bars Várni egye’ 1-ső Követje előbbi kijelentését az eránt módosítja, hogy Megyéjébe nem minden Jobbágy Telken lakó Nemes adózik. .. < . Ungh Vármegye’ Követje Bernáth ’Sigmond, akár mi mondódjon, valódi boldog Nemzet csak akkor lehetne, ha adó nem kellene. Az a’ kérdés, hogy ki fizessen, ki viselje a* Terheket magába nem constitutionalis kérdés, a’ köz jónak minden Polgár áldozni köteles. Ebből az elvekből tehát ki indulva az eránt, hogy
