1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Oct. 87 mert kíilömben a’ KK. és RR. a’ Remanentalis földeket örökre le nem kötötték volna. A Po’sega Vármegye’ 1-sö Követje: Minekutánna a’ vevőnek hatalmába áll a’Jobbágy Telket venni vagy nem venni, a’Kerületi Javallatot pártolja, nagyobb világosság okáért azomban azt ekképp kívánná módosíttatni: „Qui simul cuncta cum iisufriictuatione conjuncta onera Dominalia, publica quoque realia, personalia tamen in Operato-Contributionali Commissariat ico et Insurrectionali determinanda, supportare obligabitur.“ Baranya Vármegye’ 2-ik Követje: rövideden kimondja. hogy o is a’ Kerületi szerkeztetést pártolja : utasítása az lévén a’ mi Nógrád Vármegye’ Követjéé. Kívánták t. i. Küldői, hogy engedtessék meg a’ Földes Urnák is a’ Jobbágyi Telkek megvehetése, de úgy, hogy a’ megvevő Földes Ur is vigye az illető ’s elrendelendő köz Terheket. Végre pedig Utasítását azon Követek ellen , a’ kik azt állítják, hogy ezen a’nemesekre ruházandó köz Teher sértené az 1741: 8-ik Czikkelyt, ’s az 1-ső Rész 9-ik czi újét, úgy az 1723 : G-ik Czikkelyt is. Mit kellessen érteni azon Törvény kimondása eránt „onus publicum non inhaeret fundo“ és mi adott okot erre, hogy ez a’ Törvénybe iktattatott, több előtte szólló Követek megfejtették. Hogy az 1723-iki G-ik Czikkelyben sincs több, mint az 1-ső Rész 9-ik czimjében az adótúl való felmentés eránt felvilágosi itatott az is, de eme két Törvény is maga magába igen világos. Tudniillik, hogy ezen Törvények a’Földes Urnák tulajdonát mentik fel az adótúl, és magát a’ Földes Urat a’ Tulajdoni igazaira nézve, nem pedig azokat, a’ kik a’ Földes Urnák Jobbágyi Telkein, mint Jobbágyok élnek, ha bár ezek Nemesek is. így értették ezt Atyáink, és pedig azok is, a’ kik legközelebb éltének azon évekhez, midőn eme Hármas Törvény vette léteiét. Ez szerződött 1514-ik esztendőben, és már az 15G3-ik esztendei 71-ik Törvény Czikkelyben és az lő9ő-ik esztendei G-ik Törvény Czikkelyben kimondották Eldődeink, hogy a’ Nemesek, kik Jobbágyi Telket Úrbéri adózások alatt bírnak „contribuere et decimas etiam praestare teneantur“ az adót tudniillik a’ Haza védelmére, a’ tizedet a’ Bandériumok fundusára. Az 1723-ik esztendei G-ik Törvény Czikkely hogy értette azt: „ut Nobiles ab omni Contributone sint liberi“ megmutatja ugyan azon esztendei G7-ik Törv. Czikkely, t. i. itt megrendeltetett: „ut pro aequiori onerum Publicorum supportatione“ azon Ország Gyűlése által elfogadtatott idea. szerént az Országos öszveirás megtörténjen, ezen Ideában pedig elhatároztatott, hogy az Úrbéri Telket biró Nemes Jobbágyok Telkei is öszveirassanak és dictáltassanak , ezen Idea szerént kivántatott az illy Nemes emberek által birt Jobbágyi Telkek öszveirása, és adó alá vettetése, az 1729, és 1741-ik esztendei Országos Gyűlések alatt, hogy értették tehát az akkori Atyáink azl7il-ik esztendei 8-ik Törvény Czikkelyt is, ezekből világos; — a’ mint tehát azoknak százados értelmeit, cselekedeteit inconstitutionalisnak nem tarthatják az ellenkező Követek, úgy azoknak egy értelmű tetteit követvén, V szólló Követ is hozzá áll a’ Kerületi szerkeztetéshez. Sopron Vármegye’ 2-ik Követje: Ámbátor hosszas a' vitatott tárgyról a’ tanácskozás még sincs elég világosságba. Ha arról van a’ szó, itt vevődjön é fel vagy nem a’ Szólló is voksol, de voksol akkor is, ha az tétetik kérdésül: álljon ó továbbá egy már megállapított Törvény, vagy sem, de ellenben nem voksol, ha az mondódik , hogy fizessen é a’ Jobbágy Telkű Nemes vagy sem, mert ez az l82ő-i Ország Gyűlésén már elhatároztatott, minthogy az Országos öszveirásra kidolgo-22*
