1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
83 nak kél (lesével annak fel tételei is nyilván és világossan határoztassannk el. Szükségesnek tartja pedig ezt annál inkább, mivel a’ fel tételek közzül annak közbe tétele nélkül, hogy az illy Úrbéri Telkek haszonvételénekel adhatása az ütánnok tartozó Úri és más köz adóbeli terhekkel történhessen meg, ezen Telkek többnyire azoknak kezeire jutnának, kik az azoktól járó köz terheket viselni nein tartozván, érettek ezen tekéntctből sokkal nagyobb árt adhatnának; ha pedig ezen eddig is illy értelembe vett fel tétel világossan ’s nyilván jelentetik ki a’ Törvény által, akkor a’ vevők közül legalább ki ki előre meg fontolhatván az illy vételből reá néző következéseket, önn magától fog függni azoknak fel, vagy fel nem vállalása, mellyek külömben a‘ Nemeseken az illy fel tételnek világos ki kötése, ’s önkényes egyezés által leendő el fogadása nélkül foganatba is nehezen vétethetnének. Valamint azomban illy elvekből ezen fel tételnek Törvény által előre leendő ki jelentését utasítása szerént sürgeti, ügy azt is Törvénybe kívánja iktattatni, hogy ha Nemesek vennék meg azé’ féle Úrbéri Telkeket, azok személyekre, gyermekeikre es cselédjeikre nézve a’ sarkalatos Törvények kétségbe sem hozható értelmek szerént, a’ meg vett Úrbéri Telkek haszon vételétől járó Terheken kívül más személyes adóbeli Terhektől menttek legyenek : mellyeket a’ fel rovattatni szokott adónak ágazatjaira alkalmaztatva említvén, ezeket nyilván ki fejeztetni szükségesnek tartotta, ha pedig ez a’ Commissariaticumra halasztódna, akkor is azon Javallat helyett: hogy az Úrbéri Telkek haszonvételével járó terhek ügy viseltessenek , a‘ mint ezek jövendőben fognak el határoztatni, inkább azt óhajtaná ki fejeztetni: hogy a’ Nemesek az Úrbéri meg vett Telkek haszonvételétől járó Terheken kivííl személyeikre és Javaikra nem tartózható más köz Terhektől, ügy a’ mint ezek a’ következő Törvény Czikkelybe ki fejeztetnek, továbbá is menttek maradjanak. Végre pedig ezeket az Úrbéri, nem pedig a’ Majorságbeli Telkekre értvén, midőn az Úrbéri Telkek vételétől a’ Nemesek áltálján fogva nem rekesztetnek ki, akkor ebből magok a’ Földes Urak se zárattassanak ki, a’ már ennek előtte a’ maga helyén elő adott okokon kívül annál fogva is, hogy ez által kiki annál inkább meggyőzettethessen a’ felől, hogy a’ Törvénynek mind kedvezése, mind az ezt követő Terheknek viselése a’ Földes Urra szintügy mint más Nemesekre egyenlően terjed ki; mellyek szerént a’ mostani Kerületi Javallatban közönségesen bé foglalt elvnek, és el adhatásbeli fel tételeknek Törvény által leendő ki jelentését ütasításának értelmében el fogadta. Ivrassó Vármegye’ 2-ik Követje: Küldőinek az adózó sorsa olly annyira szívén fekszik, hogy a’ birtok tehetségét, a’ Nemtelenekre is ki akarják terjeszteni, mind ezen szempontból tehát, mind pedig abból ki indúlván, hogy ha a’ Jobbágy Telkeken lakó Nemesség az adó alól fel menttetik a’ mostani adó aránnyá Megyéje nevezetes meg terheltetésével változást szenvedne , hozzá járul a’ Kerületi Javallathoz. Liptó Vármegye’ 2-ik Követje azt bocsátván előre, hogy az Indítvány igaza eránt tökélletesen egyet értvén a’ Nógrádi Követtel, a’ Tanácskozás alatt lévő Fő Rendi Javallatot nem valami üj Indítványnak, hanem az adás vevesről szerkesztetett Szakasznak bővebb felvilágosítására, ’s a’beli vitatlan igazságnak nyilványos el esmérésére vezető módosításnak tekénti, hogy mindenki a Jobbágy lelki haszonvételének megszerzésével egyszersmind az a hoz kapcsolt Űrbéli s köz terheket is fel vállalni köteles legyen, magára a’ tárgyra nézve így fejezte hi magát: hogy Küldői is az 1711 : 8-ik Czikkelyt, olly sarkalatosnak tartják, hogy ez 2 1 SZÁZ, HUSZADIK ÜLÉS. 7. Get.
