1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
82 .$ ZÁZ If TSZ AD IK VL É X. 7. Oct. ságossan ide, a’ Terhek módja, minéműsége elhatározása pedig oda való. ITa itt bővebben nem ereszkedünk a’ tárgyba, nem sokára el enyészik az egész adó Fundusa ; ininekutánna a’ már bővebben ki fejtett okoknál fogva sokkal nagyobb nyerességgel vehet a’ Teher nélkül való Nemes Jobbágy Telket , mint a’ szegény adózó, sőt mivel olly Telkekre, mellyektől adó nem jár nem nagy a’ Törvényhatóság figyelme, az illyetén Nemes kezekre került Telkek csak hamar ki maradnak a’ Dicából, és ide járulván az 5-ik Czikkely 2-ik §-ban meg engedett TJri adózások megválthatsága, ha a'Telken lakozó Nemes Urától megváltódzik sőt a’ tulajdonát a’ Teleknek is megveszi valódi Nemes Telkekké által változtatódnak az adózó és az adó Fundussa pótolhatatlan kárával. A’ szólló is azt tartja, hogy a’ szegényebb sorsú Nemesnek kedvezni kell, de az adózó kára és romlása nélkül. Egyébberánt a’ dolog érdemébe méllyebben belé bocsájtkozni nem akarván állítja: hogy a már Jobbágy Telkeken lakozó Nemesség adózása kérdése a1 Biztosságheli Rendszeres Munkálatra tartozik. Itt azomban nem ezekről van a’ kérdés, de csak a’ jövendőiül, ’s erre nézve az 1723: 18 és 62-ik Törvény Czikkelyek is mutatják, hogy a' Jobbágyság birtokát el venni nem lehet. Fel hozódott, hogy a’ Nemességnek fő kötelessége a’ Nemesi Felkelés, ezt mind a’ Szólló, mind az egész Nemesség tiszteli, és mindenkinek egy az iparkodása, de ebbe mélyebben hé bocsájtkozni nem szükség, nincs is itt arról szó hogy a’Jobbágy Telket mivelő Nemes kétszeres Teherre köteleztessen. Jól kifejtette a’ Trencsényi Követ, hogy mástól jár az adó, és mástól a’ Nemesi kötelesség, a’ Szólló is fő kérdésnek tartja, a’Javallat foglalatját, de ellenkező nézetből, mintáz ellenkezőrészen lévők; mert éppen az ronthatja meg alkotmányunkat, ha az adó Fundussa el enyésztetik, minthogy akkor kötelesek leszünk örökös subsidiummal a’ Hazán segíteni. Végre azt is tekéntetbe kell venni, hogy a’ Nemesnek számtalan Igazai vannak, mellyek őtet a’ Nemtelen felett minden esetre felemelik, már ő régen él az l-ő Rész 9-ik czímjével, midőn a’ 8-ik Törvény Czikkelybe az illyetén kedvezéseknek csak kissebb részét óhajtjuk most a’ Jobbágysággal kózleni. Nyitva vannak előtte az előmenetelnek minden forrásai és útjai, szabad és korlátlan a’ kereskedése, egy szóvaí a’ Hazánk minden Javaival, minden megszorítás nélkül élhet, igazságos tehát, hogy legalább a’ Jobbágy Telkek birtokára nézte a’ Nemtelen pártoltasson. Mind ezeknél fogva tehát a’ G3-ik Országos Ülésbe kijelentett voksát ismétli, és ha az meg nem állna a’ Kerületi Javallathoz hozzá all. Zemplény Vármegye’ 1-ső Köt etje: Azokban, mellyek az 1825/7-i Ország Gyűlése folyamatja alatt az Országos oszt eirás tekintetéből ezzel rokon tárgyban végeztettek, és rész szerént azoknak következésében , az országos öszve Írások hé mutatása alkalmával határozandók lennének, itt belé ereszkedni annál kevesebbé kíván, mivel itt a’ most tanácskozás alá vett Törvénynek gondoskodása kiilómben is csak az ez után következő, Inéin pedig az eddig közbe jöttj esetekre terjed ki; ’s ennél fogva észrevételeinek azokra nézve a’ maga helyén és idején leendő elő terjesztését utasítása értelmében továbbra tartja fel. De a’ mi az Úrbéri Telkeknek el adhatásával itten öszve kötött kérdést illeti: márjez előtt, midőn ezen tárgy elő fordult az akkori Országos Ülésbe tett ki jelentésének következésében most sem mellőzheti el, hogy a’ midőn az Úrbéri Telkek haszonvételének el adhatása törvény által jelentetik ki, ’s ennek értelmébe többé már nem a’ Földes Uraktól függ, hogy az általok ki adott Úrbéri Telkekre kik szállíttassanak, múlhatatlan szüksége forog annál fel, hogy az Úrbéri Telkek el adhatásá■4J Ül!
