1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
,SZ ÍZ //UNZAfíIK ÜLÉS. 7. 0cí. 81 egy altaljában eltiltani, ne hogy külömben a’ mint az Elölülő jól kifejtette a’ Telkek nagyobb részé a’ Nemesek által megvásároltasson és az által a’ Teher alól fel mentessen ; már pedig a' Nemességet a’ vételtől el tiltani arra való nézve igen terhes lenne, annál fogva a’ Javallat nem hogy a’ Nemességnek kárát vonná maga mán, de inkább valódi kedvezést foglal magába, és illy értelembe vette az egész Tárgyat Tolna Vármegye is. Többnyire nem titkolhatja a Szálló, hogy a’ Javallat kifezései nagyon általjánossak lévén már e’ helyen is világossan ki kellene fejteni, hogy a' Jobbágy Telkeket megvevő Nerties minden Terhektől, mellvek személlyét vagy egyébb vagyonát érdekelik szabad lészen, ha azomban ezt a’ KK. és RR. el nem fogadnák a’ Kerületi szerkeztetést sem ellenzi. Zólyom Vármegye’ 2-ik Követje: olly annyira ki van immár e’jelen Tárgy merítve, olly igen tisztába hozva az Úrbéri Telken lakó Nemesek adózni tartozásának igazságos volta, hogy valójába vétkezne a’KK. és RR. békességes tűrése ellen, ha hosszabb beszéddel merészlené untatni; minél fogva Küldői nevébe a’ KK. és RR. Izenetjének pártolására nyilatkoztatja ki röviden voksát, egyedül azon Követeknek abbéli állításokra, mintha a’ Nemesség Hazájának egyedül őtet illető védelmezése tekintetéből volna ment az adózástól bátor meg érinteni, hogy bizonyára, ha a’múlt század végét’s e’ mostani első év tizedének vér zivatarit jutattja eszébe, ha az 1797-ik 18Üő-ik 180í)-ik szerencsétlen háborús idő szakokra emlékezik vissza, kéntelenítetik meg vallani, hogy Hunnia tündöklő csillaga mély gyászba borúland ha rendes Ezredjeink, rettenthetetlen bátorsága az ellenség rohanó erejének erős bástyaként ellent nem áll, ’s Hazánkat nem védi vala. — Pest Vármegye’ l-ő Követje: Kik a’Kerületi Javallat elfogadását ellenzik rész szerént azt mondják, hogy a’ felfogott kérdés nem ide való, rész szerént pedig azt, hogy se hová se. A’ mi az első értelmet illeti a’ Trencsényi Követtel kezet fog, mert a’ Jobbágy Telkekkel járó Terhek viselését valóságos feltételének látja a’ szabad adás vevésuek, a’ feltételt pedig ott kell kimondani, hol maga a’ Tárgy el intéztetik. Lehet ugyan ez ellen mondani, hogy maga a’ Javallat is a’ Terhek minéműsége meghatározását halasztja, azomban tellyes reménységbe kell lenni, hogy a’ Riztossági Rendszeres munka is fel fog vétetni. Nem is lát a‘ Tárgy itteni felfüggesztésében a’ szólló egyebet, mint a’ többek által nyilvánságossan ki mondott meg tagadást. A’ második értelemre nézve, hogy t. i. a’ kérdés se hová se való az, hogy ha egy része a’ Nemességnek fizet, fizessük mindnyájan igen messze vág, és ez úttal bizonyossan ki nem vihető, és méltán lehet kérdeni, le hét e’ illy ki jelentéseket nyilvánságos és meghatározott utasítás nélkül tenni ? tanácsos e’ a'Ministerium responsabilitása számadása segyébb hasonlók hé hozatala előtt az illyenekre terjeszkedni? Ha ezek .mind előre bocsájtatnak a’szólló is örömmel fogja kötelességét tellyesíteni, addig pedig a’Kerületi Javallatot, mind igazságosnak , mind szükségesnek tartja. Somogy Vármegye’ 2-ik Követje : Ezen igen fontos tárgy hoz szóllani kötelessége, mind Utasításánál, mind meggyőződésénél, mind pedig azon tisztelet és szeretetnél fogva, mellyel az elszegényedet Nemesség eránt viseltetik, és illy nézetből ki indulva azt tartja, hogyr a* Javallat nem csak ide való, de szükséges is, mert itt az adás vevés pontjai feltételei és lekötései felszámláltatván kérdi a többi feltételek sorába nem szükséges e’ azt is ki tenni, hogy minő I erhekkel jár a’ Jobbágy Telek birtoka ? Az igaz hogy a’ köz terhek tárgyát teszik a’ Biztosságbeli munkának, azomban a' mostani kérdésre tekéntve az elvnek eldóntese való- Jegy zu Könyv V-ik Darab. 21
