1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
80 SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Oct.' Constitutio, és mi renditctlenül élünk a’ mi szabadságunkkal, ha ez Inconstitutionale principium lenne, a’ Szálló olly Constitutionalis Megyének, hogy pedig az, nem szükséges említeni mert tudva van, hogy nem csak régi, de újjahb időben is, midőn némely fergetekek fengyegették Constitutiónkat, ezt Küldői féríiassan védiették — mondja olly lelkes, és Constitutionalis Megyének képviselője nem válna bátor ezen Elvet fel állítani, ha ez a’ Constitutiánkkal meg nem férne, tehát, hogy ouus non inhaeret fundo meg bizái is csak úgy értették, a’ mint azt Honih, ’s több Megyék’ Követjei érintették, t. i. hogy a’ fundust exequalni nem lehet, nyilvánossan hé bizonyították azzal, hogy Megyéjében a’Jobbágyi telken lakozó Nemes a’ Sessiotul adózik. Végtére Borsod Vármegye Ivövetjének a’ ki az 1790-ik Észt. volt Nyitrai Követnek azon mondására: Turpis est vita servitute empta hivatkozik, azt válaszolja, hogy azonKövet bizonyossan a’ Turpis szóval infelix vita kívánta ki fejezni; azomban nem akar ennek feszegetésébc bocsátkozni, hanem ezt tökélletesen helybe hagyván, még azzal tóldja: Turpior adhuc est vita, quam quis cum damno tertii locupletatus, sustentare ruit. Trencsén Vármegye’ l-ő Követje azt tartja: hogy a’ vittatott tárgy érdeme éppen a’ helyre való, mert az adás vevésről lévért a’ szó annak fel tételeit itt és nem más helyen kell ki mondani. Abba is meg van a’ Szálló győződve, hogy a’ nemesség fel szabadítása szülné a' legnagyobb önkényt az adózóra nézve, és annak sorsát a’ legnagyobb bábozásnak tenné ki, egy nap se vólna bizonyos, minden szempillantás fogyasztaná azt. Mi értelembe kell venni, ne onus Fundo inhaereat már megmagyaráztatok, de a’szálló is azt tartja, hogy ez csak az Executio terhe alól menti fel a’ Jobbágy telket. Mondódott hogy nincs adó Fundussa, és a’ szálló is azt tartja; mert az Ország tellyes szabadságába áll arról rendelkezni; minekutánna azomban adó van, az alap nélkül nem lehet. Az sem áll, hogy a’ Jobbágy Telken lakó nemes e’ szerént két Terhet viselne, mert a’ felkelés személyes terhe, az adózás Terhe pedig a’ Jobbágyi Telekkel van öszvekapcsolva, mellynek tulajdonától a’ Nemesi Felkelésre a’ Földes Ur adja az illető részét. Ha a’ nemesi Felkeléskor a’ szegény nemesnek pénze nincs, segíttetik a’ Concurrentialis Fundusból, melly a’ birtokosok értékéből származik. Továbbá a’ szálló se tagadja, hogy turpis est vita servitute emta, azomban az adózást szolgaságnak nem tartja. A’ Franczia az Angol mindnyájunknál szabadabb és még is fizet. Ha az adózás szégyen nem a’ koz Terhek viselése derogál, de az Úri adózások, és sokkal diszessebb a’ köz Jónak áldozni, mintsem Polgár társának szántani, aratni vagy ganéjt hordani. Végre 1 örvényeinkbe se ütközik a' Kerületi Javallat, mert az 1-ső Kész 9-ik czímje 3-ik §-ba a’ tellyes szabadságot érti intra terminos territoriorum suorum, már pedig a’ Jobbágy Telek a’ Földes Ur’ Territóriuma, nem pedig az azon lakó nemesé, kit az adóval senki sem akar terhelni, és így kívánja a’ Kerületi Javallatot meg állapíttatni. Tolna Vármegye’ 2-ik Követje: A’ Nógrádi Követ jól vette fel a’ dolgot. Egészlen más kérdés az 1820-i mint a’mostani. Akkor a’ múltról, azokról a Nemesekről, kik már jobbágy Telkeket tartanak vált a’ szó, és ennek nem e’ helyen , de akkor kell el döntetni mikor az Országos oszveirás az Országnak be fog mutattatni. A’ mostani Kerületi Javallat foglalatjának ellenben éppen itt van a' helye, mert a' feltételek világos fel számlálása valódi egészlő része a’ szabad adás vevésnek. J)e még a’ mostani adó Rendszere fel áll, nem lehet mást tenni, mint vagy azt a‘ mi javaltatik, vagy pedig minden Nemest a’ Jobbágy Telkek vételétől
