1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
SZXZ HUSZADIK L LES. 7. Octob. 70 két fog venni, sőt bátran lehet állítani, hogy a Jobbágy telkeken lakó Nemesség jobban bővelkedik, minta tulajdonokat számtalan kis részekre felosztó szegén v Nemesek. Az sem czél, hogy a’ Nemesség classisokra osztódjon, de egyedül csak oda törekednek a KK. és RK. hogy az adó’ fundusa ne kisebbítessen. a mi megtörténne, ha a' Nemesség a terhek alól felmentetne, minthogy a’ Nemes a’Nemtelennél sokkal többet fizethetne a Telekért. Mind ezeknél fogva tehát ragaszkodik a’ Kerületi Javallathoz. Nyitra Vármegye' 2-dik Követje: Minekutánna a’ Tanácskozás közt ollv Princípiumok fejtódtek ki, mellyeket Küldői’részéről el nem fogadhatja, kénteienfelszóllalni, hogy a’Szólló Megyéjének utasítása’következésében minden nagyobb tekintetű Törvényeket, míg ellenkező utasítást nem nyer, fentartanikívánja — deváltozluitatlanoknak csak azokat esinéri, mellyeket az Ország ollyanoknak megállapított; úgymint P. 1-ae 9. 1741. 8-dik Törvény Czikkelyt, és mellyek ezeknek értelmében foglaltatnak, — szomorú helyhezietésben volna a Törvényhozó Test, ha nem volna Jussa az elavult Tölt ényeket eltörleni, vagy azokat megváltoztatni, mert ha mindenkor csak új Törvények alkottatnának, a’Corpus Juris oily nagyra nevekedne, hogy sok századok után az Archívumok az Országnak nagy részételfoglalnák, és a’ szaporítandó Lakosok menedék helyet nem találnának az Országban, a’ Szólló tehát nem ezen elvből indúl, hanem vallyon igazságos és hasznos légyen é, hogy a’ Contributionalis Telkeken lakozó Nemesek fizessenek adót, a agy sem? 1-ször igazságos , mert lehetetlen az igazsággal megegyeztetni, hogy azon fundust, mellyet Pál az Országnak Contributio fizetésére ajánlott, és az Ország elfogadta, Péter, a’ ki még az ajánló nemzetségéből sem származik, ezt a maga destinatiojától elvonja, minekutánna ezt maga a’ tulajdonos sem teheti. — 2-szor Hasznos, mert hasznosnak találták a Rendek azon Rendelkezést is, hogy a’ fundusnak tulajdonosa se a ellesse a ContributionalisSessiot azért, hogy ez valamikép ne Curializáltasson, annyival inkább lehet félni, hogy ez megtörténhetne, ha idegen Nemes az Úrbéri Telkeknek usufructuatioját megvévén ettől Contributiot nem fizetne, merta’ Nemesa' földes Úrtól ezen Telket perennalis Fassio által megszerezhetvén, Curializálná, és így időjártával nagy része a’ Contributionalis Telkeknek a' Contributiótúl ment volna — Nem áll Bihar A'ármegye’ Kö\ etjének azon aggodalma, hogy az Urbér Telkeken lakó Nemes ezentúl nem fog insurgálni, és így az Ország nagy részét a édlőinek elveszteni, mert nem hallott egy Követet is, a ki azt kívánta, hogy a Nemes személyétől vagy vagyonától adózzon, erre a'Szólló 3Iegyéje’ részéről is soha reá nem állhatna: ment lévén tehát személyétől, vagyonától utóbb is, az insurrectionalis kötelességeit is tellyesiteni tartozik; nem tagadja, hogy ezen tárgynak ex professo pertractatiója nem ide való, de mint Conditio, hogy e’ helyen megérintessen, szükségesnek találja, azért is a’ kerületi Szerkeztetést elfogadja. A' mi a’ Beregli 3 ármegye Követjének állítását illeti, hogy ezen rendelkezés az önkényen alapúi, azt feleli, egyik Megyében fizet a’Jobbágyi Telken lakozó Nemes, a másikban nem, kérdi már most, mellyik Vármegyében div atoz az önkény? de teszi, hogy önkény, éppen hogy ez meg szűnjön önkény lenni, szükséges a’ Törvény, és ha utóbb állítja, hogy ezen rendelkezésünk is önkényes, azt válaszolja, hogy a' Szólló a’ többségnek az önkényét Törvénynek ösniéri. Továbbá azt mondotta a’ Követ, hogy ha ez megállapitatik, oda a’ Constitutio, oda a sarkallatos szabadságaink, de a’mint a’Szólló érintette, sok, kivált a' felső Megyékben, már divatban van ezen rendelkezés, és még is fen áll a’ 20 *
