1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
7. CM. 78 SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. való veUelésejön ritaláé alá, tt»Ve/ ff * adózás a Nemési Jussokkal leliifteséggd nem fér össze, 's az a gondolat különösen, hogy <i taxáis telkeken lakó Nemesek adózás alá vettessenek, d nemesi ősi Alkotmánynak éppen Etet ere körnt jár, ’s annak régképen való kidöntésének vetne ágyat, Követ Urak oda utasítóinak. hogy az !74i-dik esztendei S-di/i Törvény Vzik kely Rendeléséhez szorosanragaszkodván, a’ felettébb nagy számban lévő taxáis telkeken lakó Nemeseknek adóztatások iránt, netalán jarállandó Törvény hozatalába tellyességgel meg ne egyezzenek, annyival is inkább, hogy e részben sem az a' felhozott ok. hogy az add fundusa megapadt, ’s azt azért nevelni kellene, sem az, hogy egyformaságot kell az egész Országban e részben hozni, már pedig d laxás telkeken lakó Nemesek' adóztatása több Törvényhatóságoknál van szokásban, meg nem áll; az elsőbb nevezetesen nem , mert az add fundusa nem hogy apadt volna, de sőt nevekedett, és iyy nincstelen az az eset, hogy szükség volna az adó fundusa apasztásának következőre, való megy állására Törvényt hozni — de nem áll d második is, mert az egyformaságot csak ügy kell eszközölni. ha az a' Törvényen és igazságon épül, az illy egyformaság' eszközlése pedig d Nemesi sarkalatos Jussokkal össze nem férhetvén , az egyformaság eszközlése tekintetéből oda igyekezzenek inkább Követ Urak, hogy azon Törvényhatóságokban se fizessenek ezután d taxáis telkeken lakó Nemesek adót, mellyekben ezt eddig cselekedtékA Ennek tehát következésében, de tel Íves belső meggyőződésénél fogva is, abban, hogy a’ A eines, bár melly Telket és földet szállvon is meg, attól, akár melly szín s kigondolható tekintet alatt valaha adót fizessen, soha meg nem egyez, sőt annak nyilván és közönségesen ellene mond. kérvén az ellenmondását az örök időnek tudományára, Committensei’ maradékinak jövendőben is használható bátorságára nézve a Aapló Könyvbe beiktatni. Komárom Vármegye’ 1-ső Követje: X kérdés’eldöntése'halasztásába meg nem egyezhet; mert már az eddigi határozásokban is sok történt, a’ mi azt, ha nem is egészlen, de nagvobbára eldöntötte. A" földes Ura’ vételtől eltiltatott, mert köz Terhet nem viselhet, a’ Remanentialis Földekből új Telkek' formálása rendeltetett, hogy a’ köz adó’ terhei alól ki ne hozassanak, most tehát többé visszalépni nem lehet. Az ugyan kérdést nem szenved, hogy valahányszor a’ vitatott kérdés szóba jött, mindég eleven Értekezéseket húzott maga után, de ellenben az is igaz, hogy a’ többség mindég arra határozta magát, hogy a’ Aemes is fizessen. Úgy volt nem csak 182()-ban, de 1729-ben is, és a' Szálló éppen nem látja, hogy ellenkezik az 1741: 8-dik CzikkeJyel, melly értelmében a’ dolog' történetét még inkább megerősíti. 1729-ben magok az Ország’ Rendjei sem ellenzették. de VI. Károly Császár tovább ment, és azt akarta kivívni, hogy ne csak á Jobbágy Telkektől fizessen a’ Nemesség, de minden zálogos és haszonbérlő birtoktól is, és e’ felett másfél esztendeig folyt a' Tanácskozás, minekutánna pedig az Ország’ Rendjei erre állani nem akartak, készebb volt az akkori Fejedelem az egész tárgyat félbeszakasztani, és az Ország’ Rendjei figyehnetcssé tétetvén a’ Kormány’ igyekezete által a’ legközelebbi 1741-diki Oi •szág' Gyűlésén a 8-dik Törvény Czikkely által szükségesnek látták kimondani, hogy a teher nem a’ földön fekszik. Világos tehát ezekből, hogy a' Jobbágy Telkeken lévő Nemesek’ adózása a Törvénybe éppen nem ütközik, viszont pedig a’ természetes igazság nem annyira kivánnya, mint parancsolja. Nem az a’ czél, hogy a’ Nemesség’ szegényebb része adózzon, de az, hogy mindenki, a' ki Jobbágy Telket bir, és bizonyára jövendőre sok hatalmas lesz, ki Jobbágy Telke-
