1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Octob. 75 tartja, hogy se a Fő Rendi se a' Kerületi Javallat meg nem alhat. A’ Fő Rendeké nem, mert ha ki tevődik, hogy minden terhek viseltessenek, akár melly birtokossá által a’Jobbágyi Teleknek, akkor nem csak a’ reális, de a’ személyes Terhek is béfoglaltatnak, a' mi senkinek se szándéka. Lehet ugyan ellene vetni, hogy a’ 8-dik Törvény czikkely foglalatja is szorossan véve nem az Úrbéri Tárgyba való, erre azomban alapossan azt lehet felelni, hogy a* két Tárgy közt nagy a’ különbség. Az érintett Törvény czikkely szóll az adózó személyes és értéki szabadságáról, és épül a Természeti Igazságon, ellenben a Jobbágy Telken lakozó Nemesek adózása sokkal kényesebb és messzebb vágó kérdés, üe a Kerületi Javallat is felesleges és káros; felesleges annyiban, a’ mennyiben a’ Biztosságbeli munkálatra hivatkozik, hogy t. i. a’ Terhek minémüsége meg fog liatároztatni, minthogy a’ fel vett elvek szerint minden Rendszeres munkák egyszerre nyerendenek törvényes erőt, semmi indító ok nem szolgál arra, hogy miért vétessen ezen kérdés maga rendjéből ki, és tétessen e' helyre által; káros pedig annyiban, hogy ha valami váratlan eset közbe jövetelével a' Riztossági Rendszeres munka felvétele elhalasztódna; mert akkor el nem határoztatván a Terhek minémüsége, a’ Jobbágy Telkeken lakó Nemesség sorsa a" bizonytalanságnak lészen ki téve. Ezekre tehát figyelmezve kívánja a’ felfogott kérdést itt elhagyni, ha pedig ettől a többség által elmozdíttatna, és a’ két Javallat között kéntelen választani, készebb a Kerületi Javallatot elfogadni. Marmaros Vármegye’ 1-ső Követje: reménylvén azt, hogy a’KK. és RR. ezen tárgyat, mint a’ mint mondá különben is nem idevalót, méltóztatnak elhalasztani, annál fogva ahhoz többé szóllani nem is kívánt volna, de minekutánna azt némellyek éppen ide valónak lenni mondották, és itt kívánták tanácskozásba vétetni, mint a’ többi között Vas Vármegye’ Követje, némellyek pedig csak a’ princípiumot kívánták itt megállapítani, mint Nógrád Vármegye Követje, melly nem egyéb, mint sem azon Nemeseket, kik még eddig nem adóztak, megfogó kelepcze volna, kéntelen utasítása következésében magát újra kinyilatkoztatni; de minekelötte ezt tenné, minthogy Hontli Vármegye’ Követje elébbeni beszédjének némelly pontjait felfogta, bővebb felvilágosítására nézve felelni kötelesnek tartja magát. Ugyan is a Honíhi Követ a többi között azt is felfogta. hogy midőn azt említi, hogy „onus publicum non inhaeret fundo“ maga is elesmérte a’Szálló, hogy csak a' nemes lundusokon nem fekszik a’ Teher, de a’ Szálló itt a’ Nemesi Birtokokat nem értette, ’s érteni sem akarta, mert az minden kérdésen kívül van, hanem egyedül csak a'Jobbágy Fundusokat kívánta érteni. — 2-szor Azon állítására, hogy a Nemes kétszeresen nem terheltetik, hogy katonáskodjon is, és az állandó katonaságot tartsa, az elmúltra nézve ezt annyiban, a’ mennyiben az ezzel öszvekötendó kötelességet nem tudta, ugyan elfogadhatónak vélné, de jövendőre nézve nem, mert tudni fogja, hogy azon Teleknek megvásárlása ezen Teherrel öszve van kötve, erre csak azt jegyzi meg, hogy tegyen a Hontlii Követ Javallatot, melly szerint az illyetén Nemes ember’ sorsán hogy kellessen segíteni, mert őtet különben csak a’ kéntelenség szorítja annak elvállalására, minden Törvény pedig, mellyet kéntelenségből kell elvállalni, terhes szokott lenni. Végtére azt fogta fel, hogy ezen tárgyat innen elhalasztani kívánta a’ Szálló, de nem mondotta, hogy hová? de úgy emlékezik, hogy világosan azt mondotta, hogy sem az Úrbéri, sem pedig az Adó- Biztosságbeli Tárgyba valónak nem találja, hanem ha csak ug>an az elofoidúlhat, az akkor lehet, a’ midőn az 1825/7-diki Ország Gyűlése’ vegezete szeli) *
