1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

120. ülés

76

SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Octob.

rint, az Országos öszveirás ezen Ország’ Gyűlése eleibe fog terjesztetni. Már ezeket előre bocsátván általmén magára a’ Tárgyra, a’ mennyiben döbbeni Beszédében is azon esetre, ha abba a’ KK. és RR. csak ugyan belé ereszkedni kívánnának, szavazatát fentartotta, melly szerint további észrevételeit e’ következendökben kívánja kijelenteni. Minekutánna a’ Fő Rendek ezen egyenetlenség’ almáját közünkbe vetették, a’KK. és RR. pedig azt felfogták ’s újra vitatásba hozták, köteles utasításánál fogva, mindannyiszor, valahányszor ezen tárgy előfordul, magát ellenkezőleg kinyilatkoztatni, és pedig már most nem azon elvekből és Törvényekből, mellyekkel döbbeni Beszédjében élt, mert úgy tapasztalta, hogy a KK. és RR., kik magok is Törvényt tudnak alkotni, a’ régi Törvényeken keveset építenek . hanem az egyenes és osztozó igazságnál fogva kivánnya állításait pártolni. Tudja a' Szálló az 1825/7-diki Czikkelyt, hogy az azt rendeli „ut omnes Nobiles Golonicales Sessiones tenentes juxta ideam Diaetaliter praefixam conscribantur“ és az utasítás 7-dik pontjában azt parancsolja, hogy ezen Nemesek külön feljegyeztessenek, és a’jövő Ország Gyűlése eleibe terjesztessenek. De tudja azt is, mi légyen azon Diaetaliter praefixa idea, mert fájdalom az alkalommal jelen volt maga is, annál fogva személyes Tanúja volt, hogy a' KK. és RR. többsége, bátor több Jlegyék’ ellenkezésekkel is a’ Paraszt Telkeket megszállott Nemeseket őszveii atni, és adó alá vettetni elhatározta, ezt pedig két fő okból kívánták: 1-ször Hogy ez által az adó’ fundusa bátorságosítasson, és a’ Paraszt Telkeknek a Nemesek által lett és leendő megszállásokkal az adó fizető Jobbágy’ sorsa terhesebbé ne tétessen. 2-szor Hogy ez már több Megyékben úgy is régtől óta divatoz. A’ mi az elsőt illeti, azt meg kell jegyezni, hogy azon fundus, melly 1715-ben megajánltatott, annyira szaporodott, hogy az által bár azoknak nagy részét a’ Nemesek megszállanák is, még is a fundus most sokkal több volna, mint azon időben volt, és hogy azon fundus a’ Status' fundusának elesmértetett volna valaha, legalább Törvényeinkben nem találja. De nincs is szükség ezen csak sérelmet okozó szorgalmatoskodásra, mert valahányszor csak a Status’ szükségeit a’ köz adó és egyéb mellékes jövedelmek ki nem elégítették, mindannyiszor , valahányszor csak a’ Nemesség a' rendkívüli környúlállásokban felszóllítatott, kész volt a’ Haza’ szükségeire és oltárára vérével és minden tehetségeivel áldozni s adózni. Bizonyítják ezt számtalan esetek, bizonyítja Hazánk' históriája, de bizonyítja Mátyás Király VI-dik könyvének éppen ez eránt alkotott 04-dik Czikkelye, de bizonyítja közelebbről is Néhai boldog emlékezetű Maria Theresia dicső országosa' idejében fenállott környúlállás, a’ midón is minden birodalmai ellenségekkel körül véve valának, akkoron csak a’Magyar kész segedelmével, vitézségével, áldozataival tarthatá fel Birodalmait, de ne keressünk olly messze példát, tekintsük csak meg egy kevéssé a’mi időnkben a’mostani dicsőségesen uralkodó Felséges Királyunk’ szerencsés uralkodása alatt hány subsidiumokkal, hány Nemesi felkelésekkel siettek ezen Nemesek, és pedig nem csekély tehetségekhez, hanem mindenkor nagy számokhoz képest akkoron, a’ midón a’ náloknál száz annyival biró Fő Rendűek közül alig látszatott egy kettő a’ Mars’ mezején , ezerenként tódultak a' Haza’ védelmére. Ha Megyéjét tekinti is, egy Ezred Gyalogság, és egy Század Lovasság, melly utolsót magának a’ Szállónak vala szerencséje vezérleni. Jól mondotta azért Bács A ármegye’ Követje, hogy ezen Nemesek is egykor fényes állapotban voltak, azért a' sors változandó lévén, könnyen azok, kik most hasonló fényben ragyognak, olly sorsra juthatnak, nem kell tehát a’ Nemességet illy sérelmekkel terhelni. Azért is nincs szűk-