1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
137. ülés
A» Úrbéri 7-ik Törvény Czikkely az Úri Székeknek nz Uraság, és Jobbágyok közt folyó Perekben való ítélő tehet «égéről. fentartó oszve köttetések, ’s mind annyi kőfalak megszüntetését tárgvazván Nemzeti állásunk ’s polgár társaink jussainak ez által könnyen származható veszedelmeztetésére mutatnak. 3Iind ezen nézeteknél fogva tehát az adózók boldogságát a’ Fő Kendek javallata által tökélletesen biztosítva látván, annak elfogadására a’ KK. és RR. felszólít tolta. Vas Vármegye’ 2-dik Követje előadta: hogy miután a’javallat örökös szerződések ellen fenforgó törvényes okait Küldőinek már több ízben is kijelenttette, nem kívánja további okok elószámlálásával se az időt se a’ jelen Tanácskozást hátráltatni, jól. tudván, hogy valamint a’ szollót legkevésbé sem képesek a’ jelen Izenetben az örökös szerződések mellett felhozott okok arról meggyőzni, hogy az örökös szerződéseknek a’ javallott mód szerénti megállapítása a Nemesi igazoknak felette nagy sérelmekre ne lennének, úgy a’ szólló is bár melly okokat hozna is fel, az ellenkező vélekedésben lévő részt a’ maga vélekedésére bírni nem tudná; azért röviden oda jelenti ki magát, hogy Küldői a’ javallott örökös szerződéseket a’ törvényes örökösökre nézve felette sérelmeseknek tekintvén, azoknak megállapításába e’ helyen, mi előtt az ósiség kérdése annak rendi szerint el nem határoztatik, meg nem egyeznek, hanem ébbeli szerződéseket, a’ szerződést tevő földes Úr élte napjáig tarthndóknak jelentetni kívánják: ugy an azért tehát a’ javallott örökös szerződések ellen nyilatkoztatta ki magát. Voltak ezenkívül még némellyek a’ Követek közzűl nevezetesen Beregit, Thurócz, Fejér, Marmaros, Veszprém Vármegyék 1-só, úgy szintén Nyitra A'ármegye’ 2-dik Követje, kik utasításaiknál fogva meg nem eggyeztek a’ Kerületi szerkeztetésben, és kötelességeknek esmérték, valahányszor csak ez a’ tárgy elő fordul, küldőik ellenkező akaratját ki jelenteni, de a’ többség öszvehangzó kiáltással a’ Kerületi szerkeztetés mellett jelentvén ki magát, .az Elölülő ki mondotta, hogy az |V-dik czikkelyre tett szerkeztetés minden változtatás nélkül meg hagyatott, ezután Fel olvastatott a’ VI-dik czikkelyre tett észrevétel, melly egészen helybe hagyatván következett a’ Vll-dik Czikkelyre, az Úri székek hatósága eránt volt része az Izenetnek, melyre Az Elölülő azokat, melyek e’ tárgyban mint a’!két oldalról bőségesen elő adattak ismételni nem akarván, még csak a következendóket terjeszté elő: midőn a’ KK. és RR. mint ujjabbi Izenetjekben is előadják, valamelly Intézetet eltörölni kívánnak, múlhatatlanul szükség inegvisgálni, mit állítunk helyébe, és vallyon ez fel ér é az eltörlöttnek jótékonyságával? Már ha e’ tekintetből indül ki, a’ KK. és RR. javallatával a’ czélt elérve éppen nem látja; ugyan is az Úri szék helyébe a’ KK. és RR. ezen Czikkelynek 2-dik és 3-dik $$-ban a' magános szolga Bírónak elóleges visgálási és visszahelyheztetési hatóságot tulajdonítván főképp a 3-dik §-ban a' földes Úri magános hatóságot, az 5-dik $-ban pedig minden kissebb álthágásokra a’ szolga Biró magános bíráskodását, végre a' rendbeszedési Perre bíráúl a' Vármegye’ Törvényszékét állapították meg. Már hogy sem a' magános szolga Bírói bíráskodás, sem a’ földes Úri magános hatóság az Uraság székének tökélletességével nem bírhat, ennek bé bizonyítására elégséges azon tekintet is, hogy az Lri széket szinte a’ földes Úr és Szolga Biró törvényes Bizonyság képében, de nem csak magok, hanem több ahoz értő személyekkel, mint elrendelt ítélő széket alkotván, ha külön külön 41-2 SZÁZ IIARMIXCZHETEDIK ÜLÉS. 9. Xor.
