1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

137. ülés

SZÁZ HARM INCZHE TED IK ÜLÉS. 9. Nor. 413 lehet tőlök az igazság kiszolgáltatását reményleni, kétséget nem szenved, hogy még tökéletesebb bizodaloni lehet az áltatok alkotott rendes ítélő székben, ’s ezen maará­­nos hatóságok nem is biztosíthatják úgy a' törvények végre hajtását, következőleg annak megtartását is, mint az elrendelt ítélő székek. — A’ mi a’ Törvényszék bíró­ságát illeti, bár mint reménylhetni is ettől az igazság ki szolgáltatását, a’jól elren­delt Úri szék a’ Jobbágy ügyeire nézve sokkal sikeresebb lehet. Ugyan is már ma­ga az annyiszor elő adott, s méltó figyelmet érdelmlő költség kiméllés az Uriszék mellett, egy ellene mondhatatlan ok; — javalja tovább az Úri szék megtartását az igazság gyors ki szolgáltatása, minden a’ legkissebb perbeli környűlményeknek hely színén lehető Bíróimegvisgálása és tudása, a’ midőn a külömben is elfoglalva lévő Törvényszékektől minden igyekezetek mellett is ezt biztosan reményleni nem lehet; ’s a’ perbeli környülmények visgálatából következő kiküldetések, ’s ezeknek kiren­delése a' Törvényszék útján határozatlan időkig elmaradhatnak, az Úri székeknél pedig, mellyeknek bizonyos tartása eránt tökélletes biztosítást nyújt a’ KK. és RB. által is elfogadott A li. Czikkely bevezetésében foglalt szorító rendelés, mind ezek­nek helyben kelletik végződniek. Végre a’ minden részre hajlás nélkül való igazság kiszolgáltatásáért biztosan kezeskedik az Úri székeknek jó és czélerányos elrendel­­tetése — ’s azt a' KK. és RR. ellen - okokkal meg nem mutatván, hogy az Úri szé­ket czélerányosan elrendelni, ’s minden Bírói szükséges tulajdonságokkal felruház­ni lehessen, s így ezen Intézet eltöröltetésének szüksége nem forogván fent, az adózó Nép terhei könnyítésének tekintetéből is kívánta a’ Fő Rendek Javallatját elfogadtatni. El fogadta az Elölülő javallatát Arad Vármegye’ 1-só Követje, mert ha vágynak is fogyatkozások mostan az Úri székekben, lehet azokat ugv el rendelni, hogy a czélnak meg feleljenek, jIlyen értelemben szállott Zólyom Vármegye’ 2-dik Követje is, ellenben Sopron Vármegye' 2-dik Követje az Elölülő fentebbi javallatára a’ követ­­kezendőkben kívánt felelni: azt mondotta az Elölülő,hogy azért, hogy valamelly ítélő székben fogyatkozások vágynak, nem kell azt mindjárt eltörleni, hanem a’ törvény­­hozás javíthat azon czélerányosan; a szálló Követ azt tartotta,hogy ez az elv áll ugyan magában, de az Úri székre alkalmaztatva nem lehet elfogadni, mert azon annyi­ban, a mennyiben földes Ur és Jobbágy közt való dolgot intézi, nem lehet javíta­ni , képtelenség lévén, hogy valaki a’ maga dolgában Biró legyen; a" mi illeti az Úri szék helyében a’ Karok és Rendek által javallott Bíráskodásokat, az ezek ellen tett észrevételei sem állanak az Elölülőnek, mert a földes Úr csak akkor élhet maga ha­talmával, midőn a Jobbágy szolgálatyát nem telyesiti, a Szolga Biró pedig Ítél ugyan a vissza hely heztetés eseteiben, de neki a Vármegye Gyűlésének Jelentést kell ten­ni; azt sem esmérhette el. hogy hasznosabb volna a Jobbágynak, ha az Iri székek megmaradnának, mert kevesebb fáradságába, költségébe kerülne a' perlekedés, és hamarább nyerné az Igazság ki szolgáltatását, mert a' Jobbágynak többnyire szinte ollyannagy utat kell tenni az Úri, mint a Törvényszék helyére, azomban, hogy a’ Törvényszék gyorsan szolgáltasson igazságot, a törvényhozás tehet arról rendelést, ugyan azért a Kerületi Izenet mellett marad. Trencsén Vármegye 2-dik Követje előadta, hogy előtte szálló Sopron \ ár­megye 2-dik Követjének okait magáévá nem teheti. \ allyon tanácsosabb é egv Szolgá­ja í/?/ió Könyv. V-dik Darab. ^

Next

/
Thumbnails
Contents