1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
137. ülés
411 SZÁZ HARMINCZHETEDIK ÜLÉS. 9. Vor. Az Elölülő niinekutánna ezt kijelentette, — olvastatta a’ IV-dik Törvény Czikkelyre tett észrevételt, a' mi hasonlókép elfogadódott, jóllehet Torna Vármegye' 2-dik Követje utasításánál fogv», abban való meg nem egyezését kijelentette. Ezután Olvastattak az V. Czikkelyre tett észrevételek. Az Elölülő bátora’ köz felkiáltásból kitetsző többség akaratját hátráltatni nem vala szándéka, a' már annyiszor ismételve ki merített,’s a’Fő Rendek által is alaposan előterjesztett tárgynak a’ KK. és RR. javallata szerint czélra nem vezető voltáról a’ jelen Üzenet tartalma által még inkább meggyőzettetvén, következő észrevételeit terjesztő elő: a' KR. és RR. abbeli állításával, melly a' Fő Rendeknek ezen szakaszra való meg egyezését a ATII. Czikkeíy érdemének általok lett előmozdításából akarná következtetni, nyilvános ellenkezésben vannak a Fő Rendek Üzénetének szavai az ott látható óvások. E’ jelen Üzenetben több helyeken a’ KK. és RR. mereslegesen látszatnak megállapítani a’legfontosabb kérdésekkel egybekötött birhatási just, még pedig azon kiterjedésben , hogy minden egyes Jobbágy a’ telkét megváltván azt akár kinek is eladhassa, ez által sok vidékiek és részszerint külföldről bejött emberek fogják a’ Jobbágy telkeket megvásárolni, így a’ mostani minden pártolást érdemlő hazánk adózó lakossal e’ jótékonyságból ki rekesztetvén többnyire a’ külömböző módokon pénzhez jutott idegen jövevényekre fog által ruháztatni a’ Jobbágyi telkek kiváltása, a’ mostani polgárok pedig birtokjoktól megfosztva szegénységben fognak sinlődni. 3Ii jótékonyság fog tehát ebből a’ mostani szegény lakosokra háromlani, azt a* KK. és RR. ítéletére bízta. — A’ Nemesi tulajdon történhető elidegenítésének korlátjait a’ Hárm iv. I. Rész 58. 59. Czímjei meghatározzák, a’ KK. és RR. mint ezt Üzenetekben nyilván ki mondják, itt melleslegesen akarják mind ezen nagy következésű Törvényes szabályok' félretételével javallatokat az eddigi egész rendszer megváltoztatásával kiterjeszteni, a’javallat világos tartalmából egyenes következés, hogy a’ földes Ur egyrészről felruháztassék azon jussal, minél fogva ő a’ birtokát az örökösök sérelmével Jobbágyának örökösen eladhassa, más részről azonban másnak, mint Jobbágyi minémüségben lévőnek eine adhassa: ezekből világos, hogy az I: 58: 59. e' jelen esetben a’ Jobbágyok classisa tekintetével — minden további intézetek elmellózésével eltöröltetik, és több Jus adatik a’ Jobbágy telket vevő polgárnak, mint más Nemesi Jussal szerző Nemesnek. Vallyon tehát a Törvényhozás, ’s kétség kívül a KK. és RR. előtt is figyelmet érdemlő Nemesi tulajdoni jussok nem méltán megérdemlik é azt, hogy nem igy melleslegesen, de minden környűlmények öszvevetésével tétessék róla rendelkezés ? Öszvefér é a’ tulajdon képzetével, hogy az illyetén módon kiváltott Jobbágy telki haszonvételek örökösen olly minéműségben szereztessenek meg a’ Jobbágyok kezeiből, a’ miilyenben azt maga a tulajdonos saját birtokaira nézve nem eszközölheti? Szükséges é, hogy így a’Jobbágy birtoki jussok elsőbbséggel ruháztassanak fel a Nemesi Jussok felett? A’ KK. és RR. továbbá az egyerányuságot, és minden osztálynak különböző kőfalai elenyésztetését Üzenetjekben jónak állítják, ezt valamint nem kívánja és nincs szándékában, úgy meg van győződve, hogy ez hazánk alkotmányával nem is történhető: ugyan azért a' mint a' Fő Rendek helyesen megjegyzették a’ Rendek javallata által ezen Üzenetjek szerint új és eddig esmérellen neme tűnik fel a’ polgároknak, bőséges bizonyságot nyújtanak erről a’ jelen Üzenetnek több részei, mellyek az ősi alkotmányunk virágzását eddig 103 * Az Úrbéri 5-dik T.Czikkeíy >2.$ az általyanyos somma letétele által leendöŰri tai tozások meg válthatásáról.
