1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
137. ülés
410 SZÁZ HARM1NCZIIETEDIK ÜLÉS. 9. Not. eltiltani a’vad gyümölcs szedést is, kivált az egésség fentartása tekintetéből, hogy magának legalább eczetet csinálhasson. A’ pagonyoktól vett okoskodás sem áll, mert így azt is lehetne mondani, hogy illyen helyeken vadászni sem lehet; a’ fa jövései kicsiny korokban igen gyengék, hajlanak az ember lábai alatt, a nélkül, hogy eltörnének, a’ járkálással tehát ott semmi kár nem tevődik; — egyébaránt nem tudja a’ Szólló meg fogni, hogy a Fő Rendek, kiknek rendszerint Üveg házaik vágynak, ’s az azokban termesztett ananászokat szeretik enni, most egyszerre ollyan nagy kedvet kaptak a’ vad gyümölcshöz: ugyan azért a’ Kerületi Szerkeztetés mellett megmaradóit, hasonlóképpen Bars Vármegye’ 1-só Követje is; azt állitván, hogy ha a’ Kerületi Szerkeztetés el nem fogadódna, egyik Jobbágy a’ másiktól azt kérdezhetné, vallyon jobb lesz é a’ sorsunk ezentúl, mind eddig volt'? ezen kérdésre a’ másiknak természetesen azt kellene felelni: hogy lenne jobb, midőn ezentúl vad gyümölcsöt se szedhetünk. Veszprém Vármegye' 2-dik Követje egy értelemben volt Szala Vármegye’ 1-só Követjével, ’s a Kerületi Szerkeztetést úgy kívánta módosítatni, hogy a’ pagonyokban való gyümölcs szedés, minthogy azokban a' jövések eltapodtatnának, tiltódjon el. Bihar Vármegye’ 1-só Követje meg se gondolhatta volna soha, hogy illyen csekély tárgy, mint a’ vad gyümölcs szedés, valaha Diplomaticai ábrázatot vegyen magára; 3Iegy éjében ennek szedése megtiltása hallatlan, ’s azt vélte, hogy illyetén megtiltások egyébütt sem divatozhatnak. A’ Fő Rendeknek minden okoskodása az erdők épségben való tartása tekintete, de ez nem áll, mert az által, hogy a’ vad gvümölcs a’ fáról leszedetik, az erdő el nem pusztúl, oda pedig, a’ hol pagonyok vannak, nincs szüksége a’ gyümölcs szedőnek menni, minthogy a’ gyenge jövéseken még gyümölcs nem terem; de más rósz következést is lát a’ Fő Rendek javallatában, mert az által ott is megszoritódna a'Jobbágy a’ gyümölcs szedésben, a’ hol eddig a’ tiltásról a’ földes Űr sem álmodozott. Arad Vármegye’ 1-ső Követjének azon aggodalmára, hogy lehet ollyan földes Űr, a’ ki inkább kivágatja az élófát, mintsem hogy a’ gyümölcs szedés által földes Űri jussa megsértessen, csak egy hasonlatossággal felel: egy földes Űr, minthogy a’ csókák lepték meg az erdejét, hogy az októl megszabadúljon, ki vágatta azt, a’ szólló Követ tehát a’ Kerületi Üzenetet fogadta el. — Ellenben Thurócz Vármegye’ 1-só Követje a’ Fő Rendekét, azt mondván, hogy csekély ugyan a’ tárgy, a’ mi vitatás alatt van, de nem a gyümölcs itten a kérdés, hanem a’ földes Űri tulajdon. Arad Vármegye’ 1-só Követje, Soprony Vármegye’ 2-dik Követjének fentebbi azon előadására, hogy minden földes Űri tulajdon megsértése nélkül, meg lévén a Jobbágynak engedve a makkoltatás, száraz fa szedés ’sa't. miért ne lehetne a vad gyümölcsöt is meg engedni, azt felelte, hogy a’ makkoltatás és faizás meg engedésének oka vagyon t. i. az, hogy azokért a' Jobbágy némelly tartozásokat tesz a’ földes Ürnak, de a’ gyümölcs szedés a’ nélkül, hogy azért a’ Jobbágy valamelly kötelességet tellyesítene a’ földes Ürnak, ingyen adódna neki oda. Nyitra Vármegye’ 2-dik Követje útasításánál fogva a’ Fő Rendek javallatára állott; — de a’ többség megmaradván a’ Kerületi Szerkeztetés mellett
