1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
137. ülés
SZÁZ Í1ARMIKCZ1JETEDJK VlÉS. 9. Nov.'. 40» Az Elölülő elő terjesztvén, hogy a szerkeztetésben a Fő Rendek által elő adott okokra nincsen meg felelve, a mennyiben a Fő Rendek azt az elvet állították fel, hogy a’ kié a' fának tulajdona, ugyan azé a gyümölcs is, fel szállította a'Karokat és Rendeket, hogy ezen §-től állanának el, és ez által is közelítenék a’ Fő Rendekkel leendő Egyességet. Arad V« rmegye’ 1-só Kö retje előadván, hogy ezen tárgy olly csekély érdemű, hogy kár felette a" drága időt vesztegetni, kívánta a’ §-us ki hagyattatását, mert ha meg marad, két dolog sértődik meg véle, az egyik az erdő Conservatio, mert bizonyos az, hogy ha a’ Jobbágy gyümölcs szedés színe alatt szabadon járhat az erdőben, nem lehet arra ollyan jól fel vigyázni, mint különben, másik a’ tulajdonbeli Jus meg sértése, kétséget sem szenved, hogy a’ fa a’ földes Úré, azé tehát a’ gyümölcs is. Egyéberánt alig lehet fel tenni, hogy találkozzék ollyan földes Ur, a’ ki a vad gyümölcs szedését Jobbágyának, ha arra szüksége vagyon, meg ne engedné, azomban ha a’ Törvényhozás a’ tulajdoni Jus meg sértésével erre kénszeriti, meg eshetik, hogy a’ földes Ur inkább ki vágatja a’ vadfákat erdejéből, mint sem tulajdoni Jussát csonkitatni engedje. Trencsén Vármegye’ 2-dik Követje elő terjesztette: hogy n7j erdei gyümölcs ugyan magában nem nagy tekintetű tárgy: de a’ földes Úrnak tulajdon jussa, és az erdők rendes fentartására sokkal nagyobb figyelmet érdemel, mint sem, hogy ezt azon csekély haszonnak, melly a’ gyümölcs szedéséből a’ Jobbágyság némelly classisára háromolhatna, alá vetni lehessen. Ha szabad a’ Jobbágynak gyümölcsöt szedni a’földes Úr erdőjében, úgy szabad lesz vad körtét, epret, gombát szedni a’földes Úr kertjében, és udvarában is, a’ mennyire itt is találkozna; de a’makkot, gubacsot szinte a' természet adja, ha tehát szabad lesz a’ vad gyümölcsöt szedni az erdőben , vagy ott, a hol találtatik, úgy mi okból lehet a’ makk vagy gubacs szedést megtiltani ? Valamint nem igazságos, hogy «V most béhozni kívánt elkülönözése után a’ telkeknek a’ földes Úr a’ Jobbágy telkén különbféle füveket, gyümölcsöt szedhessen , úgy az sem igazságos, hogy a’ Jobbágy a’ földes Úr tulajdonában illyen engedményei éljen; elfogadja tehát a Fő Rendek Úzenetét. Szala Vármegye’ 1-ső Követje így vélekedett: ha a Fő Rendek a’ tulajdoni jusból mennek ki, azt kérdhetné valaki, miután elállottak a’ laudemiumtól és ugardézsmától, miért nem állanak el ettől is‘? de más itt a’ fő tekintet, t. i. az erdők conservatiója, ugyan azért azt javalja: a’két Tábla közt leendő egyezés eszközlése végett, hogy a’Kerületi Szerkeztetés módosítasson úgy, hogy az erdóbeli pagonyokban ^sectio) vad gyümölcsöt szedni szabad ne legyen. Horváth Ország 2-dik Követje előadta: hogy az erdők kétfélék t. i. Lrbarialis és Dominalis erdők, az Urbarialisban a’ paraszt szedhet mindent, de az Uraság erdejébe, melly neki kirekesztóleg való tulajdona, bé sem léphet, mert így a’nevendék erdőt sem oltalmazhatná meg a’ kártételtől: ugyan azért a Fő Rendek javallatját fogadta el. Soprony Vármegye’2-dik Követje előterjesztette: hogy az Elölülő a földes Úri tulajdonban helyheztette felszólításának fő okait, mondván, hogy miután a fa a’ földes Úré, a' gyümölcs is az övé, de ez az okoskodcás messze 'ág, mert így a Jobbágyat a’ faizás sem illetné, és a tüskök haszonvétele sem: vélekedése tehát az, hogy miután megengedödött neki a' száraz fa szedés, makkoltatás, nem lehet neki Jegyző Könyv. V - dik Darab.
