1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
132. ülés
I SZÁZ IIARMIXCZKETTÓDIK ÜLÉS. 30. Octob. 343 ségből nyert; — de meg kell jegyzeni, hogy sehol sincsen Törvény, hogy a Korona azért örökösödik a' magvaszakadás esetében, hogy jövedelme legyen a’ Fejedelenimek, hanem hogy a’ Korona’Tagjai abban részesüljenek. — Nem is lehet a’Szent Korona kijádzásának mondani e'Törvényt, merta’ birtokos Jobbágyok szaporodván, szaporodnak azokban órjeia’ Szent Karonának. — Megesinéri a’ szálló, hogy a’ Törvényhozónak nem lehet nem pártolni a’ Királyi kincstárt, de a’ Törvényhozásnak igaza vann arról rendelkezni. — 3Iondatik, hogy egy új neme tűnne fel az Ország’ lakosinak, de akár külső, akár belső bátorságot tekintsük, az illy szabad emberek által alkotmányunk erősödni fog; azomban, ha az Atyáink nyomdokát tekintyük is, látjuk, melly sok, melly különbféle nemét alkották azok a polgároknak, megkülönböztették a'Nemeseket az adózóktól, ezeket az Iuscriptioualistáktól, Castrensisektól, és ez utolsókat azért alkották, mert olly nemét kívánták magok mellé a népnek, kik szabadok lévén mellettek híven, és vitézül harczoltak; midőn tehát mi e’ Törvényt alkotjuk, mikor alkalmat nyújtunk a'Jobbágyságnak a’szabadság megszerzésére, nem teszünk egyebet, mint hiven követjük őseink’ példáit. Int erre minket a' fentálló Törvény is, mert ime megengedte a’ Királyi Városok’ kelekedéseket. noha azok lakosiban, minthogy többnyire külső Országról jönnek, és szabadságot csak polgársággal nyernek, még azután fejlődik ki a Nemzetiség. Vallyon nem érdemli é meg a' 5Iagyar föld szülte adózó nép is, hogy ó polgári állásra felemelkedhessen? Végezetre miután magok a’ Fő Rendek az 5-dik Czikkely’ 1-só §-át, melly azt tartya, hogy az Urbárium béhozatala előtt kötött örökös Contractusok kérdés alá nem vétethetnek, elfogadták, és abban az ósiségre nézve semmi veszedelmet nem láttak; nem lehet általlátni, hogy az ezután kötendő örökös Contractusok eránt is miért ne nyugodnának meg. Az Elölülő megjegyzette, hogy az Urbárium’ behozatala előtt kötött örökös Contractusok egyedül némelly praestatiők’ megváltásáról szóllanak; de a* millyeket most megállapítani a’ Karok kívánnak, azok között nem találtatnak. Többnyire Pozson Vármegye Követjének okoskodása által még inkább meggyózetett arról, hogy ha mind azokat eszközli a’ javallott Törvény, mellyeket a’ szállott Követ eszközöltetni kíván, úgy azon Törvény az 1-só Rész 3. és 4-dik Czikkelyeiben, következve a’ Koronának, és Nemességnek Jussaiban olly mélyen bele vágj hogy’az egész Constitutiot megingadoztatja; mert csak ugyan igaz, hogy az Aristocratia, melly' talpköve a Constitutiónak, leginkább az aviticitáson alapúi; ennél fogva minthogy az aviticitásnak illyjérdekes befolyása van az Aristocratiába, azt illy oldaloslag eldönteni nem lehet. Nyitra Vármegye’ 2-dik Követje: e’ tárgyban annyi Argumentum adódott elő, hogy ezekhez többet adni nem tud; nem csudállya azon Követeket, kik az aviticitásnak tökélletes eltörlését kívánják, hogy most a’ Kerületi szerkeztetésre voksolnak , mert ha ezen kérdés elófordúl a’ Törvénykezési tárgyban, ók már előre, bár nem tökélletesen, elérték czéljokat; bizonyára olly előlépést tettek, hogy ezen Avantgarda a’ többi seregnek kiállítása nélkül is az aviticitásnak princípiumán győzedelmeskedik; mert bátor igaz, hogy a Nemesi jószágnak utóbb is azon praerogativája lészen, hogy ettől adó nem fog fizetódni; — de más részről az adózási telkeknek, ha bár ezektől adózni kell is, csak lehessen ezeket a’ tőke sommának letételév el megvenni, biztosabb a’ birtoka; — tehát az adózási telkeknek értéke nevekedik; — a’ Nemesi birtoknak pedig leszállítatik; és így ámbár áll az, hogy ezen rendelkezés a 86* ✓
