1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

132. ülés

34* SZÁZ HARMINVZKETTÖDIK ÜLÉS. 30. Ociob.

hitelt biztosítja, és elősegíti, de bizonyos, hogy csak az adóbéli telkekre, és nem a’ Nemesi birtokra lészen béfolyása; mutatja ezen környülállás is, hogy ezen kérdés az aviticitással, melly a’ Juridicuinban fordul elő, úgy őszre van kapcsolva,hogy ennek tökélletes eldöntését a’ Törvénykezési tárgyra kellene halasztani; ha ezt el nem fogadják a’ Kendek, akkor utasítása következésében is az Országos Küldöttségnek szerkeztetésére, a’ mi egy a’ Fő Kendek’ javallatával, szavazni kénteleu.

Temes Vármegye’ 1-ső Követjét meg nem győzhette az Elölülőnek azon állítása, hogy a'jelen kérdést azért, mert az aviticitással, melly az Aristocratiának alapúi szolgál, szoros kapcsolatban van, innen elkelletik halasztani, mert ó nincs meggyőződve arról, hogy az aviticitás elkerülhetetlen gyámja a’ Nemességnek. Egyébaránt azt tartva, hogy vagy meg áll az aviticitás egész formában, vagy eldúí: ha megáll elvesztve nem lesz á’ dolog, mert fentartatván a’ regressus, visza lehet jönni a’ jelen kérdésre; ha pedig eldúl az aviticitás, kétséget nem szenved, hogy a’ dolog megérvén e’jelen törvénynekállaui kelletik; ugyan azért a’ szálló a’ Kerületi Üzenet’ megtartását kívánja.

Borsod Vármegye’ 2-dik Követje: A’ KK. és RK. mostani Üzenetekben újra, és önnön magok oíly bölcsen, és kimeritőleg kifejtettek minden okokat, hogy Vármegyék egyes Követeinek azokhoz még valami újjabbat tenni is alig lehet. Az Elölülőnek mind azon ellenvetéseire is, mellyeket a’ Nemesi javak ósiségébol merítve előadott, bőven megfelel az Üzenetnek azon ága, melly azt mondja, hogy az ósiségról vagy fog az illető helyen újabb Törvény hozattatni, vagy nem. — Az első esetben el lesz intézve a’ baj, és nehézség; a’ második esetben az eddigi Törvények fognak sinórmértékűl szolgálni. A’ Veszprém Vármegye’ Követje által felhozott ellenokokra is a’ Trencsén Vármegyei Követ olly kimeritőleg megfelelt, hogy e’ részben is a’ szállónak a’ meszgerlést hagyta fel; — nem hallván azomban még feleletet adatni, a’ Veszprém Vármegyei Követ’ abbeli állítására, mintha t. i. a’ KK. és RK. ezen §-us’ megtartására okaikat, és erősségeiket olly annyira felhozták volnalzenetjekben, hogy azokat a’ bőség szarujából (Cornucopiae} egészen ki öntötték; a’ szálló azt sein hagyhatván felelet nélkül, arra azt feleli, hogy a’ Veszprém Vármegyei Követtel épen ellenkező értelemben van, mivel a’ KK. és KK. még csak rövid kivonatját iktatták be Izenetekbe ez ügy mellett felhozott azoknak az igazságoknak, mellyekról a’Kendeknek bölcsessége különben egész foliantokat tudott volna Írni, és íratni! 's a' Veszprém Vármegyei Követ’ azon megjegyzésére igen jól megfelelnek az Üzenetnek utolsó azon kifejezései, mellyek Pliilotásnak ama’ szép mondásából kölcsönöztettek: ITerba innocenti reperire facile est, modum verborum tenere difficile. — X mi a' dolog’ érdemét illeti: nem az ősiség itt a’ fő kérdés, hanem a’ köz boldogság. — A’ Fő Rendek azt javalják, hogy itt az Úrbéri Törvényekben csak a’ földes Úri, és Jobbágyi viszonyokról lehetvén szó, minden egyéb értekezódést, melly azon túl vezethet, elkerülni kell; — és a’ kimondások a’ Fő Rendeknek azon a' hibás hypothesisen épül, mintha már ha Urbárium van, minden megvolna, és mintha Magyar Ország örök üdőkig nem csak belső, hanem külső csendességben, és békességben is fogna élni. — Adja a’ jó Isten, hogy az úgy legyen, de ha elől jönnek egykor a’ veszedelmeknek bár soha elő nem jövő napjai, ’s a’ Hazára vagy egy hódoltatónak töménytelen seregei, vagy egy ideákkal feltüzesitett képzelődesű Nemzetnek Légiói reá rohannak, vallyon a’ külső ellenség’erejét is egy rakás birtok nélkül való szolgával, robotra járogató, ’a lélek, és belső öröm nélkül élő Jobbágyai lehet é majd visza verni? —